AV oltások működése

Gondolatok egy biológustól

2021.03.25. / 1489 Megtekintés

AV oltások működése

У тебя есть одна сигарета братичка? Avagy adenovírus alapú oltásokról először

Ma az adenovírus-vektoros oltások működéséről lesz szó, de előbb még mondanék valamit.

Sok üzenetet kaptam tőletek, némelyik arról szólt, hogy szívesen támogatnátok engem, ha lenne rá mód. Igazán és őszintén köszönöm, hogy ennyire tetszik az oldalam (már akinek), én magam nem élnék ezzel, mert nem ezért csinálom, de aki támogatni szeretne engem, az inkább rendeljen magának a kedvenc helyi étterméből egy pizzát az egészségemre, mert én tájékoztatni fogok enélkül is, nekik viszont ebben a helyzetben óriási szükségük van a segítségre.

Ez a téma két részes lesz, most a működésről és a tévhitekről, legközelebb pedig az összetevőkről, egyes, kettes és hármas (hahaha) fázisokról és a kommunikációs hibákról lesz szó. 

🔧A biotechnológia a háttérben

Gyakorlatilag az elv ugyanaz, ami a mRNS oltásoknál, egy üzenetet, utasítást, tervrajzot – kinek hogy tetszik – kapnak a sejtjeink a tüskefehérje legyártására, amit aztán a sejtfelszínükön bemutatnak. A különbség az, hogy az üzenet kódja és a boríték is más, jelen esetben egy adenovírus. 

Azt nevezzük vírusvektornak, amikor úgy módosítanak egy vírust, hogy az hordozójaként vagy taxijaként működjön egy kívánt génnek. Ez esetben nyilván azt kívánjuk, hogy a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét kódoló gén legyen, és ezt most nem a hullócsillag, hanem a kutatók teljesítik. Az adenovírusok egyébként enyhe náthát okozó vírusok, melyeknek genetikai anyaga kétszálú DNS, ráadásul a genom viszonylag nagy, így sok hely van benne trükközni. Ezt a vírust alkalmatlanná teszik a szaporodásra és a DNS-ének egy részletét kicserélik a tüskefehérje génjének DNS-re átírt verziójára. Tehát a kód formátuma ez esetben DNS lesz (az mRNS-től abban különbözik, hogy uracil (U) helyett timin (T) van benne a három másik bázis mellett), a boríték pedig egy ártalmatlanított vírus, mely sejteket fertőzni képes (tehát genetikai anyaga a sejtbe jut – még jó, hiszen ez a cél), de odabent szaporodni nem tud, ami értelemszerűen pozitív dolog. 

Ha a DNS molekulában hordozott tüskefehérje gén a sejtbe kerül, annak sejtmagjába vándorol, de a génjeinkbe NEM épül be, ezt úgy mondjuk szép magyar szóvirággal, hogy extrakromoszomálisan van jelen. Innentől pedig gyakorlatilag ugyanaz történik, csak egyetlen lépéssel több, ugyanis természetes módon is a sejtjeinkben a DNS-ben foglalt kódról először messenger RNS képződik, mindenféle enzim és más fehérje közreműködésével – nem akarjátok tudni. Ez aztán a sejtmagból a sejtplazmába jut és riboszómáink, ahogy korábban az mRNS oltásnál is, itt is tüskefehérjét fognak előállítani. Innentől a sejtfelszínen bemutatódik, citotoxikus és segítő T-sejteket is aktivál. A helper T-sejtek pedig a megfelelő B-sejtekkel kapcsolatba lépve azokat osztódásra, antitest termelésre késztetik. Mindkétféle immunsejt a reakció befejezéseként memóriasejtté is alakul és így teszünk szert az immunrendszerünk emlékezőképességére. Ezáltal, ha a vírussal találkozik a szervezetünk, már megvan neki a Licsking isteni íjja, amivel jól leszámszeríjazhatja a betévedő koronavírusokat. (Ha ezt a bekezdést nem értetted, nézd meg a fogalmakat itt: https://www.facebook.com/109792307327740/posts/192846879022282/)

Ez esetben is fennáll az, hogy nem fogunk örökélet plusz egy napig végtelen mennyiségű tüskét gyártani, mert a bejutott DNS lebomlik hasonlóan az mRNS oltásokban lévő kódhoz.

➕Előnyök: A DNS molekula sokkal kevésbé érzékeny, mint az RNS, így elviseli a balzsamos -20 (-tól 2-8) Celsius-fokos hőmérsékletet is, magyarul könnyebben szállíthatóak és eltarthatóak az ezzel a technológiával készült védőoltások, így nyilván ennek az árképzése is előnyösebb. Nem utolsó dolog még, hogy kevés mellékhatással (hiszen a vektor nem betegít meg) képesek hatékony immunválaszt elérni.

➖Hátrány: Ha véletlenül találkoztunk már pont azzal az adenovírussal életünk során, ami az oltásban csomagolásként funkcionál, akkor lehetséges, hogy mielőtt hatna, kipurcanthatja az immunrendszerünk az át nem adott üzenettel együtt. Erre természetesen azért vannak megoldások.

Mely oltások ilyenek?

🇬🇧/🇸🇪AstraZeneca (AZD1222): Egyféle adenovírus-vektort tartalmaz, ez a vektor a ChAdOx1 (született csednullaszoregy – lásd az idevonatkozó baromságos videó), amely egy csimpánzokat fertőző adenovírusból van megmolekulárisbiológiázva. Azért ebből, mert valószínűleg a csimpik vírusára az emberek nem lesznek immunisak, lásd fent. Kétadagos vakcina, melyből az első fél, a második egész dózis, hogy miért: erről majd a második részben.

🇷🇺Sputnik V (Gam-COVID-Vac): Szputnyik vé, nem öt. Vé. Szóval ez az oltás is két adagos, de kétféle Ad vektort használ, mindkettő humán típusú, az első adagban az Ad26 nevű, a másodikban az Ad5 nevű vektor van. Ez egy egész okos megoldás szerintem.

🇺🇲Johnson & Johnson: Egyetlen Ad26 vektort tartalmaz és egyetlen adagos vakcinának készült. 

⛔Tévhitek:

Túl új a technológia?

Körülbelül ugyanaz igaz rá, mint az mRNS oltasokra, nem. Tízévekóta kutatják. Annyi a különbség, hogy ilyen oltásból már volt egy engedélyezett ebola-vakcinája a Johnson & Johnson cégnek, tehát az adenovírusvektor-vakcinákat még azzal sem lehet megvádolni, hogy COVID-19-re engedélyezik majd először. Emellett sok más kórokozó ellen és tumoros betegségek esetében is vannak előrehaladott kísérletek velük.

DNS-be épülhet-e? 

Nagyon nagyon távol tartom magam attól, hogy bárkit megnevezzek, mert egyből rámsütik a személyeskedő, lejárató, magát felsőbbrendűnek képzelő bélyeget, úgyhogy most sem teszem ezt meg, viszont itt nem tudom kikerülni azt, hogy ne szólaljak meg egy hibáról. Egy fél éve egy népszerű rádiócsatornán vita volt a COVID-19-re akkor épp készülő oltásokról. Ebben a vitában elhangzott egy súlyos tévedés az orosz vakcináról, miszerint adeno-asszociált vírus alapú lenne és ez beépül a DNS-be. Az ott jelenlévő professzor próbálta elmondani, hogy ez nincs így, mert az orosz adenovírus (AV) alapú és nem adeno-asszociált vírus (AAV) alapú. Kis különbségnek hangozhat, de nem az, ugyanis az adeno-asszociált valóban beépülhet a genomba, az adeno viszont NEM teszi ezt meg. Később ez a személy még a youtube-videója alá is szakirodalmat linkelt, ami azt bizonyította, hogy az adeno-asszociált beépül, csakhogy ezt senki nem vitatta mivel az AAV valóban beépülhet, az egész okfejtésben mindössze annyi a bibi, hogy EZ NEM AZ A TECHNOLÓGIA. Úgy is mondhatnám hogy a fecske olyan mint a gólya, költöző madár, csak kisebb és tök máshogy néz ki, viszont így egy laikus simán elhihette, hogy neki volt igaza, hiszen nem dolga megkülönböztetni az asszociáltat a simától. (És itt lenne a felelőssége ugye ezeknek az embereknek, nekik mindegy, csak uszítani, népszerűséget hajhászni tudjanak bármi áron, még hazugságon alapuló állítások által is). 

MRC-5 és az AstraZeneca oltása…

Terjedt a videó a facebookon, miszerint az AstraZeneca vakcinája abortált embrió sejteket tartalmazna. Nem tartalmaz. Az MRC-5 egy sejtvonal, ami valóban egy embrió sejtjeitől származik, de ezek már nem azok a sejtek. MRC-5 szerepelt egy KÜLÖN kísérletsorozatban, melyet nem is az Oxford, hanem a Bristoli Egyetem végzett el az AstraZenecanak a klinikai fázisok előtt, mert meg kellett nézni, hogy a kész vektor (a ChAdOx1) megfelelően működőképes-e, ezt sejtvonalakon lehet megcsinálni, az egyik ezek közül bár valóban ez a sejtvonal volt, de nem az oltásba került bele. Tehát még egyszer: ezeken a sejtvonalakon nézték meg először, hogy a vektor jól működik-e. Nem szedték ki belőlük es rakták az oltásba aztán, de sajnos a mai napig látom, hogy ijesztegetésnek annyira bevált ez, hogy már minden vakcinával összefüggésbe hozzák sokan 🙁

Chip ezekben sincs, ha van valami, ami miatt ezt elhihetjük az az, hogy amúgy sem fér bele az orosz chip egy fecskendőbe a szuszogó KGB-ügynökkel és a szekrénysorral együtt (remélem mindenkinek megvan ez a vicc, de ha mégsem, szóljatok és kommentben leírom). Nem maradnak ezek sem a szervezetünkben, nem tanulunk meg oroszul, bár jó poén volt elsőre az a poszt, csak kár, hogy ezerszer olvastam, mert egy idő után nem volt vicces. Vannak persze hiányos adatok (a feketelevesről, vagy stílusosabban szoljankáról majd a part 2-ben), de igazából technológiailag ez nem rossz és valahogy akkor, amikor eszembejut a Sputnik V, mindig beugrik az Armageddonból a legkedvencebb jelenetem, amikor az orosz űrhajós teljes erőből üti a gépet, mondván ÓRÓSZ ÁLKÁTRÉSZ – ÁMÉRIKÁI ÁLKÁTRÉSZ ETY KUTJA, MIND Á KETTŐ MADE IN TAIWAN, mondjuk ez az oltásra nem igaz.

Forrás: https://www.nytimes.com/interactive/2020/health/oxford-astrazeneca-covid-19-vaccine.html?fbclid=IwAR1UzdHLoCUXm-d6wLyJdPDVH5PsDSk6I64TtPm1A5AyeGpLPjpx5GnLFNE

Források

https://thenativeantigencompany.com/repurposing-adenoviruses-as-vectors-for-vaccines/?fbclid=IwAR3UIYfxOdBCg6cLPV6MGpKOKSGaxehV5JeIHYo4AazQ5ZLMeU9Se8zBIrI

https://doi.org/10.1016/j.coi.2016.05.014 

https://doi.org/10.1016/j.ymthe.2004.07.013

https://doi.org/10.1038/mtm.2016.30

https://doi.org/10.1080/21645515.2016.1165908 https://doi.org/10.1038/s41467-020-18077-5