mRNS oltások 1 – működés, tévhitek és cáfolataik – Mi, érted

mRNS oltások 1 – működés, tévhitek és cáfolataik

mRNS oltás

Féltégla emészthetőségű poszt a potenciális mRNS oltásról

Ma az oltásokról fogok írni, különös fókusszal az mRNS oltásokra. Olyan nehéz téma ez, amit hónapok óta próbálok megírni, de sosem jutottam el odáig, hogy nekiüljek, mert egyszerűen annyira magasfokú ez már, hogy nagyon nehéz közérthetően fogalmazni benne és szerintem baromi hosszú lesz, de még nem tudom, mert csak nekiálltam, ebben a pillanatban itt tartok. Muszáj a jól érthetőség kedvéért kicsit megalapozni a tudást, mert különben megfulladunk olvasás közben. 

Szóval bele is csapok, először egy kicsit az immunrendszerünk azon részéről, melyeket emlegetni fogok:

  1. Antigén: Azok az anyagok, amiket felismer az immunrendszerünk és immunválaszt képes kialakítani vele szemben. Például antitesteket termelni, amik aztán ezekhez kötődnek.

2.T-sejtek: Sok-sok altípusuk létezik, de alpvetően két felé oszthatóak: effektorok és memóriasejtek. Az effektorok reagálnak a testet ért “támadásokra”. Őket funkciójuk szerint tovább lehet kategorizálni, például segítő T-sejtekre, melyek egyéb sejtek érésében segítenek, aktiválják őket. 

Ők maguk akkor válnak aktívvá, ha egy antigénprezentáló sejt bemutat nekik egy antigént. Ilyenkor nagy ütemű osztódásba kezdenek,  őket egyszerű példával élve tehát riadóláncnak tekinthetjük.

Ezen kívül léteznek citotoxikus T-sejtek is, melyek elpusztítják a szervezet fertőzött sejtjeit például, lehetnek ezek a katonáink. Regulációs T-sejtek, amik felügyelik a katonáinkat, hogy ne támadjanak rossz célpontot és még van egyéb típusuk is. 

  1. B-sejtek: Ezek a sejtek a szervezetünk klónhadserege, egyféle B-sejt egy adott antigén felismerésére képes, majd ha ez megtörtent osztódásba kezd. Más antigénnél más ellenanyag kivalasztására késes (ezt az elírást nem javítom mert stílusos, de képes na) B-klónok keletkeznek. A B-sejteknek is számos altípusa létezik, van köztük is olyan, ami később memóriasejtté alakul például, van köztük is szabályozó funkciójú típus.
  2. Memóriasejtek: Ahogy mindebből már kiderült, T- és B- sejtből is képződhetnek, a feladatuk az, hogy a testünkben hosszabb távú jelenlétükkel biztosítsák azt, hogy ugyanazon kórokozó támadásakor egy jóval gyorsabb “tanulási idő” nélküli (mely alatt garázdálkodhat a betolakodó) immunválasz játszódjon le, tehát ők lehetnek az őrszemek.
  3. Antigén prezentáló sejtek: Ebből a típusból vannak hivatásos antigén prezentáló sejtjeink, mint például a makrofágok, a B-sejtek és a dendritikus sejtek, melyek immunrendszerunk részei, de bizonyos fokig minden sejt képes antigént “bemutatni”, kivéve a vörösvértestek. A hivatásosoktól prezentált antigéneket a segítő T-sejtek ismerik fel, a többit pedig a citotoxikus T-sejtek. Feladatuk az, aminek hangzik, megmutatják a szervezetnek az idegen-, vagy megváltozott saját anyagot, amire immunreakció kéne, hogy kialakuljon, tehát például az immunogén antigént mondjuk egy aktuális vírusfertőzés esetében.

Mégcsak a felszínt kapargattam meg, sokkal többet is lehetne az immunrendszer és válasz témakörbe nyomni és ennyi biológia órát is fájó szívvel tettem bele, elnezést érte. Ezért vagyok zabos, amikor valaki felteszi a kérdést, hogy “HOGY IS VAN EZ A KLONÁLIS IMMUNVÁLASSZAL?”, hát basszus beszélgethetünk róla persze, csak előbb olvass már ki egy könyvet, hogy értsd is, hogy miről beszélek 😃 Najó eltértem a tárgytól, ez nem az egyéni ember hibája, hanem azoké, akik terjesztik a hülyeségeket, mindenféle mágikus szavakat dobálva, magyarázat nélkül.

Haladjunk tovább tehát: 

Léteznek vakcinák, melyek legyengített élő kórokozót tartalmaznak, ezek megfelelően “erős” immunválaszt alakítanak ki, így jó és hosszabb távú immunmemória alakulhat ki. Az erős azért van idézőjelben, mert rendkívül szakmaiatlan kifejezés, de nem szeretnék belemenni a humorális és adaptív immunválasz problémakörébe, mert így is olyan emészthető lesz ez a poszt, mint egy féltégla. 

Szóval ezeknek a vakcináknak a problémája az, hogy immunhiányos megbetegedéssel élőknek nem adhatóak, pont azoknak, akik a rizikó csoportba tartoznának mondjuk egy influenzát tekintve (1). Számukra léteznek “elölt” teljes vírust tartalmazó vakcinák, vagy csak bizonyos fehérjéket tartalmazó úgynevezett alegységvakcinák, melyek adhatóak, de sokszor nem annyira hatékonyak, több adag lehet szükséges belőlük (1).

Mi az mRNS oltás: 

Kezdjük azzal, hogy az mRNS egy molekula, mely minden sejtünk alapvető működéséhez szükséges. A DNS-ben tárolt információ először messenger (hírvivő – messenger – m) RNS molekulára íródik át enzimeink segítségével, majd erről készülnek a fehérjéink. 

Az mRNS vakcinák ezen a molekulán alapulnak, nagyon egyszerűen az elméleti alapja az, hogy ha a vírus immunogén (lásd fent) antigénjét (lásd fent) kódoló génről készült mRNS molekulát antigén prezentáló (lásd fent) sejtekbe juttatjuk, akkor azok legyártják róla a speciális fehérjét és bemutatják azt az immunrendszer sejtjeinek, ezzel beindítva az immunrendszer megfelelő sejtjeit (1).

Hogy működik a gyakorlatban: Nézzük az influenza példáján ezt. A jelenlegi influenza oltásunk szezonális. Azért van ez így, mert alapvetően is több típusa van és meg gyakran is mutálódik a szemétláda, de kiemelek egy példát, amin elmagyarázom. Azt szokták mondani még influ ellen sincs normális oltás, miért lenne sars-cov-2 ellen. Az influenza oltás amúgy szerintem teljesen normális pedig. 

Az influenza vírus egy hemagglutinin nevű fehérjével tapad meg a sejteken. A hemagglutinint úgy kell elképzelni, mint egy gombát, ami a kalapjával tapad meg, az elölt vírust tartalmazó vakcinák esetén egyértelmű, de az alegység vakcinák egyik összetevője is ez a fehérje. A gomba kalapja az amivel találkozik a sejt – erre alakul ki immunválasz – viszont változékony molekularész, így a következő szezonban a mutációkkal megváltozott kalap már ismeretlen újra, cseszhetjük tehát. Viszont van az influenza hemagglutininjének egy szára is, mint a gomba tönkje, ami kevésbé változékony, tekinthető tehát a vírus gyengepontjanak. Ha ezt a szárat mutattatnánk be az immunrendszernek, akkor kialakulhatna hosszabb védettség több típussal szemben is. Na erre képes lehet egy mRNS vakcina, mivel célzottan csak ezt a szárat kódoló génről lefordított mRNS-t be lehet juttatni az antigén prezentaló sejteknek, amik átírják és megmutatják az immunrendszernek “nézd mit találtam” felkiáltással. A kutatók ráadásul azt is bizonyították már, hogy több típusú influenza vírus ellen védett egy ilyen vakcina egerekben, ráadásul, hogy épp olyan “erős” (ugyanazért) immunválasz alakul ki, mint a fertőzésen való áteséskor (1,2). Ez persze csak egy, amit kiemeltem a nagyegészből a valóságban több különböző antigént kódoló mRNS molekulát tartalmazó vakcina is létezik tesztelés alatt (kép, a kép forrása (2))

Mik a további előnyei:

  1. Termelés: Ha megtalálják a kutatók mely antigének azok, amelyek kiváltják a kívánt immunválaszt, akkor a mRNS vakcinák gyorsan és olcsón előállíthatóak.
  2. Biztonság: Mivel immunhiányosoknak is adható, hiszen nem csak, hogy nem élő, mégcsak nem is elölt teljes vírust tartalmazó vakcina, így rendkívül biztonságos.
  3. Hatékonyság: A klinikai fázisban lévő kutatások alapján hatékony immunválaszt váltottak ki, jó, relative hosszutávú immunmemóriát tudtak elérni az ilyen típusú vakcinák, ahogy fentebb már említettem (1,3).

További lehetőségek az mRNS vakcinákkal:

  1. A kutatók vizsgálódtak már különböző akut (Influenza, Ebola, Zika) és krónikus (HIV-1, herpes simplex virus) betegségek esetében a potenciális mRNS vakcinákkal kapcsolatban. (4)
  2. De szerepük lehet az allergia “gyógyításában” (5) és a különböző tumoros megbetegedések elleni oltások elkészültében is (6).

Tévhitek és kérdések:

  1. Vírusok ellen nem tudunk amúgy sem hatékony vakcinát gyártani – mondják. Én meg azt mondom, hogy a polio vírus, a kanyaró vírus, a varicella vírus….. vannak hatékony vakcináink. 
  2. Az mRNS vakcina genetikailag módosít – mondják. Nem. Az örökítő anyagunk DNS, ez pedig RNS, nem tud beépülni. Amúgy is csak addig van jelen ez a molekula, míg a kívánt antigén megszületik róla, utána lebomlik, ami nem baj, mert pontosan eddig van rá szükség. Illetve abba is gondoljuk bele, nap mint nap mennyi idegen DNS-sel és RNS-sel találkozik a szervezetünk, mégsem történik semmi. Sajnos tehát nem leszünk ettől sem világítósak, pedig az tök menci lenne.
  3. Autoimmun betegségek okozhatnak a DNS és RNS vakcinák – mondják. Nos a kutatások szerint DNS vakcinákat használtak például bizonyos autoimmun megbetegedésekben már terápiaként (6,7), sőt az mRNS vakcinát is ígéretesnek tartják ezek potenciális kezelésében (8).
  4. Kísérleti vakcinát akarnak rajtunk használni – mondják. Nem. Mint ahogy a fentiekből kiderül, nem tegnapelőtt találkoztak először a kutatók az mRNS vakcinák ötletével, sok már klinikai fázisban tesztelődik más betegségek ellen is. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy nem ez az egyetlen vakcina készül.

Van köztük hagyományos alegység vakcina és van köztük új típusú mRNS vagy AV vakcina is, de egy biztos: komoly procedúrán megy keresztül mind, mire eljut a gyártásig (erről majd egy másik posztban, ha szeretnétek) és mire engedélyezik már számos bizonyíték fog rendelkezésre állni a biztonságosságról. Az mRNS vakcinára azért fókuszál a média, mert elég ígéretesnek tűnik sars-cov-2 ellen is, ezt pedig a fentebbiek tudatában gondolom már értitek.

  1. Mikor jön? Mennyi ideig fog védeni? Mik lesznek a mellékhatások? Ezekre nem tudok válaszolni. Addig nem, amíg nincs egy konkrét engedélyezett vakcina, mert nem tudom melyik lesz az első és amíg ez nincs, addig nem tudunk miről beszélni. A dolog ígéretes, ha az mRNS vakcinát nézem. Annyit viszont  még elmondhatok, hogy egy engedélyeztetési eljáráson átesett vakcina mellékhatásait tekintve nem lehet komoly, mert különben nem engedélyezik. 

Ha eljutottál idáig az olvasással, akkor egy hős vagy én pedig remélem tudtam segíteni a jobb rálátásban, azt is, hogy nem toltam túl.

Források:

1 – Szalai Csaba (MTA doktora, egyetemi tanár), Szabó-Taylor Katalin: Orvosi Genetika és Genomika, szerk.: Szalai Csaba, 15. Fejezet

2 – Freyn et al. A Multi-Targeting, Nucleoside-Modified mRNA Influenza Virus Vaccine Provides Broad Protection in Mice, Molecular Therapy, 2020

3 – Pardi N, Hogan MJ, Porter FW, et al. mRNA vaccines – a new era in vaccinology. Nat Rev Drug Discov. 2018; 17(4): 261-279

4 – Chahal JS, Kahn OF, Cooper CL, et al. Dendrimer-RNA nanoparticles generate protective immunity against lethal Ebola, H1N1 influenza, and Toxoplasma gondii challenges with a single dose. Proc Natl Acad Sci USA. 2016; 113(29): E4133-42.

5 – Weiss R, Scheiblhofer S, Thalhamer, J. Generation and Evaluation of Prophylactic mRNA Vaccines Against Allergy. Methods Mol Biol. 2017; 1499: 123-139.

6 – Sahin U, Derhovanessian E, Miller M, et al. Personalized RNA mutanome vaccines mobilize poly-specific therapeutic immunity against cancer. Nature. 2017; 547(7662): 222-226.

7 – Clinical optimization of antigen specific modulation of type 1 diabetes with the plasmid DNA platform. Clinical Immunology.

8 – https://healthfeedback.org/claimreview/contrary-to-popular-claim-on-social-media-rna-vaccines-do-not-alter-our-dna/?fbclid=IwAR0Y7_J37Cp-HdjP02O9j1Wf5ssZ_dt-JMHpEoiRzsD9YWi2Hijd6IcXXYQ


Vélemény, hozzászólás?