mRNS oltások 3 – összetétel

Gondolatok egy biológustól

2021.03.25. / 2886 Megtekintés

mRNS oltások 3 – összetétel

Az mRNS vakcinákról, kettő és feledik rész: mégis most mivel akar a Pfizer/BioNtech népirtani?

Tartalomjegyzék, mert így azért követhetőbb:

1. Összetevők listája
2. Az mRNS: elméleti alapok, illetve a Pfizer mRNS-e
3. A lipidek
4. A sók
5. Az egyéb
6. Mit nem tartalmaz
7. Összefoglalás

Ezer meg egy posztötlet van a fejemben: miről írnék még, néha azt kívánom, bárcsak több óra lenne a napban, hogy ezeket megvalósíthassam mind és gyorsan.

Ez itt a Pfizer vakcina összetevőiről fog szólni, mert gyakran olvasom, hogy senki nem tudja mi van benne. Ez nem igaz, egy egyszerű google kereséssel meg lehet találni az összetevők listáját, de hogy még ennél is informáltabbak legyünk, azt is leírom, hogy mire jók ezek az összetevők. Nem azért foglalkozom folyton ezzel az oltással, mert ez a mániám (najó picit hazudok, zseniálisnak tartom az mRNS vakcinák technológiáját), hanem azért, mert egyelőre ez a legaktuálisabb, de mint említettem ezer meg egy posztterv, az Adenovírus alapúakról (pl. AstraZeneca, Szputnyik V.) is szeretnék majd írni a későbbiekben. 

Fogjunk most ebbe. Tehát:

1️. A Sátán koktélja

Aktív összetevő: nucleoside-modified messenger RNA (modRNA) encoding the viral spike glycoprotein (S) of SARS-CoV-2

Lipidek: (4-hydroxybutyl)azanediyl)bis(hexane-6,1-diyl)bis (ALC-3015), (2-hexyldecanoate),2-[(polyethylene glycol)-2000]-N,N-ditetradecylacetamide (ALC-0159), 1,2-distearoyl-snglycero-3-phosphocholine (DPSC), cholesterol

Sók: potassium chloride, monobasic potassium phosphate, sodium chloride, basic sodium phosphate dihydrate 

Egyéb: sucrose

Ez a lista és most egyesével megnézzük az egyes kategóriákat, hogy mégis mit keresnek ott, mit lehet tudni róluk.

2️. A messenger (nem az app) RNS

Háttér: Sokan úgy képzelik el ezt a dolgot a témákhoz érkezett hozzászólások alapján, hogy kiveszik a vírusból és beteszik az oltásba, kész, mehetünk haza bajuszt pödörni. Ha ez ilyen egyszerű lenne, nem kellett volna több tíz évet kutatni, technológiát fejleszteni. Valójában az oltásban lévő aktív összetevő zseniális, hatalmas lehetőségeket vetít előre és életek munkája van benne, erről beszéltem már korábban. Mielőtt leírnám, hogy mégis hogy néz ki nagyjából a szerkezete ennek a molekulának, megpróbálom egy kicsit megalapozni, hogy értsük is, miért úgy néz ki, ahogy. Nem kell aggódni, túl magas talán nem lesz a dolog, próbálok tényleg az alapinformációknál maradni.

Bár már korábban írtam, álljon itt is: nukleotid építőelemek RNS-ben 4 félék lehetnek, ezek adenin (A), guanin (G), citozin ( C) és uracil (U). Ennek a négy bázisnak a sorrendje határozza meg a kódot. Relatíve régóta tudjuk még azt, hogy 3 db bázis egymásutánisága jelent egy darab aminosavat, ezt a bázishármast úgy hívjuk: kodon (höhöhö), ami négyféle bázisból jöhet létre, tehát 4³ azaz 64 db kodon létezik, viszont csak 20 fehérjeépítő aminosavunk van, tehát egy aminosavat többféle kodon is kódólhat. Ezen kívül ismerünk START es STOP jelentésű kodonokat is. Erre vannak cuki táblázatok, egy ilyet csatolok majd a poszthoz (első kép).

Forrás: https://en.m.wikipedia.org/wiki/DNA_and_RNA_codon_tables

Az mRNS-ben foglalt kódot, a kodonokat egyesével és egy irányban sorban (visszafelé nem lehetséges) a sejtjeinkben lévő sejtszervecske, a riboszóma olvassa, ők a fehérjék természetes háromdé-nyomtatói. Ezt a folyamatot, amikor az mRNS-ről fehérje keletkezik, transzlációnak hívjuk.

A Pfizer oltásába tehát olyan mRNS-nek kellett kerülnie, amire a riboszómáink ráharapnak. Minden mRNS molekulának van egy „cap”, vagyis „sapka” része, ami olyan jeleket hordoz, ami arról biztosítja riboszómáinkat, hogy a lefordítandó mRNS a sejtmagból érkezett, tehát a Pfizer molekulájának is van egy ilyen sapija, különben a riboszómáink nagyívből tojnának rá. Ez után következik egy kis „nem lefordított”, vagy magyarabbul nem kódoló szakasz (angol rövidítésből UTR), ez is természetesen is előfordul mRNS-einkben, majd a kód maga, mely ez esetben a vírus tüskefehérjét kódolja. 

Képzeljétek el valahogy úgy, hogy ha ez a tüskefehérje nem kapcsolódik épp a vírushoz, akkor összegyűrődik, mint egy zsepi, ami nem lenne előnyös, mert akkor nem kapnánk megfelelő immunválaszt, hiszen ez a fehérje térszerkezetén is alapul, szóval ezzel kellett kezdeni valamit. Így esett hogy két plusz prolint építettek a kódba, mert a prolin ad egy stabilitást a kész fehérje térszerkezetének, így az tüske alakú marad (ez nem lényeges számunkra, csak szerintem zseniális, úgyhogy megemlítettem. A kutatás, ami ennek alapját adta 2017-es MERS kapcsán került leírásra és zsenik, itt olvasható (4)). Szóval a kód és még egy kis nemkódoló régió után jön az úgynevezett poli-adenin farok. Ez egy 20-200 nukleotid hosszúságú, majdnem mindig csak adeninből álló farok, az mRNS-einken, tehát az oltásban lévőben is van. Ezt nagyon fontosnak tartom megemlíteni, mert sokan kérdezik, hogy honnan tudják meddig marad a szervezetben és meddig tolja belénk a tüskefehérjét a bejutott molekula. Hát onnan, hogy van ez a farok dolog, ami azon kívül, hogy látszólag csak rengeteg AAAAAAAAA…, valójában éppen ezért felel. 

Az mRNS egy többször használatos molekula, magyarul egy fehérje gyártási kör után újra használható és újabb fehérjét fordít róla a sejt, de minden körnél kegyetlenül letép egy kicsit a farkincából, ami balszerencséjére nem olyan, mint a gyíkoké. Ha elfogy, az mRNS lebomlik. Hát innen tudjuk. Ennek hossza a Pfizer vakcinában optimalizálva lett, hogy a megfelelő mennyisegű tüskefehérje keletkezzen az mRNS-ről. Amiért még zseniális, hogy az uracilok helyett pseudouridineket tartalmaz, mely a célsejtekhez való eljutás hatékonyságát növeli, de fordítás közben uracilnak felel meg és néhány kodont a nagyobb „GC-tartalom” érdekében ugyanazt kódoló, tehát azonos jelentésű, de G-re vagy C-re végződő kodonra cseréltek, ahol lehetett, melytől a molekula stabilitása nőtt (lásd fent 64 kodon – 20 aminosav) (3). 

Remélem most már látjuk, hogy ez egy nagyon precízen és zseniálisan, maximális odafigyeléssel megtervezett molekula, és nem csakúgy beledobták, mint amikor otthon épp hóvége van, és a szekrény minden maradékát ötletszerűen belehajigáljuk egy fazékba. (A második képen egy tipikus humán mRNS sematikus szerkezetét látjátok) (1, 2, 3, 8)

(saját kép)

3️. AZ A BIZONYOS allergiás reakció: a lipidek

Már említettem egy korábbi posztban, hogy az mRNS molekulát egy menő néven lipid nanopartikulumnak keresztelt boríték burkolja. A lipidek alatt felsorolt összetevők ezt a burkot alkotják. Az ALC-0315 az elsődleges összetevője a buroknak, azért mert ez egy kicsit pozitív töltésű, és mivel az RNS meg kicsit negatív, így szeretik egymást, „összetapadnak”, mint a mágnesek. A lipidek között van az ALC-0159 is, ami egy polietilén-

glikol (PEG) származék, és ez az a komponens, ami nagyon ritkán allergiás reakciót válthat ki. Ismert PEG-származék allergia esetén fokozott figyelemre van 

szükség. A koleszterin és a foszfokolin a burok integritását, stabilitását biztosítják. (Harmadik képen egy lipid nanopartikulum) (5,6,7)

Forrás:https://www.exeleadbiopharma.com/news/liposomes-and-lipid-nanoparticles-as-delivery-vehicles-for-personalized-medicine?fbclid=IwAR3UIYfxOdBCg6cLPV6MGpKOKSGaxehV5JeIHYo4AazQ5ZLMeU9Se8zBIrI

4️. Ami sok, az sók (badumm-tss)

Négyféle sót tartalmaz az oltás, melyeket együtt foszfát puffer(es) sóoldatnak hívunk (angol rövidítésből PBS), melyre azért van szükség, hogy olyan állandó kémhatással (pH), savassággal rendelkezzen, ami testazonos. Szerintem nem kell mondanom, hogy sejtpusztító az, ha valami savasabb, vagy lúgosabb, mint a test maga, de ha mégis, akkor ugyanezért nem ajánlott a Domestost belsőleg alkalmazni (5,6,7).

5️. A rántás és sok más

A szukróz (szacharóz) egy cukor, vagy maga a (!) cukor (igen, a karácsonyi süti tetején is ez volt), melynek ez esetben az a szerepe, hogy védje a lipid nanopartikulumokat a fagyasztás közben, megakadályozza összetapadásukat (5,6,7).

6️. Ami kimaradt belőle

Nincs az MRC-5 néven terjedő abortált fiúembrióból származó sejt (az AstraZenecaban sincs), nincs semmi, ami DNS-be épülhet, nincs halálos méreg, nincs terméketlenítő izé (egyik poszttervem ennek a konteónak a cáfolata, ne kérdezzétek mikor, mert fogalmam sincs), nincs chip, fertőtlenítő, fagyálló, X vegyszer, higany (tiomerzál sem, ami még mindig nem higany) medvedisznóember-bőrkeményedés, elefántormány-macerátum, WD-40, pomogács, a denveri Musztángok bajnokcsapata, töpörítő és hiába Pfizer, nagyobbító sem 🙃

7️. Összefoglaló

Az oltások összetevői természetesen mindenki számára tudhatóak, szép is lenne, ha valóban senki nem tudná, mi van benne. Ezek pedig: az aktív mRNS molekula (nemámcsakúgy, sapka-UTR-(sig)kódoló régió-UTR-farok), mely az immunválasz kiváltásáért felelős, lipidek: mint a burok alkotórészei, sók: a megfelelő kémhatásért és fenntartásáért, egy kis cukor a borítékok védelmében.

————————————————————

Források és olvasnivaló:

1 – Mulligan, M.J., Lyke, K.E., Kitchin, N. et al. Phase I/II study of COVID-19 RNA vaccine BNT162b1 in adults. Nature 586, 589–593 (2020).

https://www.nature.com/articles/s41586-020-2639-4

2 – Why are mRNA vaccines so exciting?

https://www.health.harvard.edu/…/why-are-mrna-vaccines…

3 – Reverse Engineering the source code of the BioNTech/Pfizer SARS-CoV-2 Vaccine

https://berthub.eu/…/reverse-engineering-source-code…/ ← ez egy brutál jó cikk, ajánlom

4 – Jesper Pallesen et al, Immunogenicity and structures of a rationally designed prefusion MERS-CoV spike antigen, Pros Natl Acad Sci U S A, 2017 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5584442/

5 – Pfizer’s COVID-19 Vaccine Ingredient List: What to Know, According to Experts

https://www.health.com/…/pfizer-covid-19-vaccine…

6 – https://www.cdc.gov/…/different…/Pfizer-BioNTech.html

7 – https://www.technologyreview.com/…/what-are-the…/amp/

8 – Pardi, N., Hogan, M., Porter, F. et al. mRNA vaccines — a new era in vaccinology. Nat Rev Drug Discov 17, 261–279 (2018).

https://www.nature.com/articles/nrd.2017.243