A COVID vakcinákról dióhéjban

KOVIDők

2021.01.30. / 1827 Megtekintés

Egyre többféle oltóanyag válik elérhetővé a COVID-19 megbetegedés megelőzésére, miközben egyre többet tudunk a betegség kiszámíthatatlan kórlefolyásának veszélyeiről és hosszú távú szövődményeiről. A szakemberek egyetértenek abban, hogy bármelyik engedélyezett vakcina nagyságrendekkel jobb, mint a fertőzés átvészelése.

Minden új orvosi beavatkozást szkepticizmus övez, mert az emberek nem tudják, mit gondoljanak az ismeretlenről. A kételyek eloszlatásához nagyon fontos a hiteles forrásokra épülő, megfelelő és folyamatos tájékoztatás, ennek nyomán pedig az, hogy a lakosság bízzon az orvostudományban.
Dr. Kemény Lajos professzor, a Szegedi Tudományegyetemen felállított első és második szegedi oltópontnak helyet adó Bőrgyógyászati Klinika igazgatója a következő fontos szempontokra hívja fel a figyelmet:

 Az oltás egyetlen ellenjavallata a hatóanyaggal vagy a segédanyagokkal szembeni túlérzékenység.
 Nincs olyan krónikus betegség, ami kizáró okot jelentene.
 Az immunszupresszív kezelésben részesülő autoimmun betegek is megkaphatják a védőoltást, a vakcina esetükben sem okoz semmilyen szövődményt.
Nem ok az oltás elkerülésére, ha ismerten más gyógyszer vagy rovarcsípés váltott ki korábban túlérzékenységi reakciót
 Különös mérlegelést igényel, ha a kórtörténetben oltással összefüggő vagy ismeretlen okú anafilaxiás reakció szerepel.
 Ha ismerten más gyógyszer vagy rovarcsípés váltott ki korábban túlérzékenységi reakciót, fokozott odafigyelés – az oltás beadása után legalább 30 perces megfigyelés – mellett adható a vakcina.
 Aki már átesett a fertőzésen, jó eséllyel védett az újrafertőződéssel szemben, ezért az irányelv az igazolt infekció lezajlását követően 6 hónap várakozást javasol az oltásig – ennek oka az, hogy jelenleg a legveszélyeztetettebb csoportokat kell elsőbbségben részesíteni.
 Ha valaki bizonytalan az oltás felvételét illetően, két dolgot kell mérlegre tenni: egyfelől a fertőződéssel járó kockázatokat (az életkorral párhuzamosan nő a társbetegségek gyakorisága, ezzel pedig a súlyos kórlefolyás rizikója) – másfelől a védőoltást, amivel eddig sok millió embert oltottak már be, és látjuk, tudjuk, hogy gyakorlatilag nincs mellékhatása. Ha józanul összevetjük a kétféle kockázatot, nem lehet kérdéses, hogy kérjük-e a vakcinát vagy sem.
 A legsúlyosabb fertőző betegségeket védőoltásokkal sikerült visszaszorítanunk: a vakcináknak köszönhető, hogy ma már nem kell tartanunk a fekete himlőtől, a járványos gyermekbénulástól, a torokgyíktól és így tovább.

 Forrás: KOVIDők – Az első tapasztalatok egy magyar oltóponton https://fb.watch/35MAUVXqLX/
KOVIDők – A kutató kérdez. A szakértő válaszol.
Írott anyag: Dr. Dora Bokor

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt. MINDEN OLTÓANYAG HATÁSOSAN VÉD A COVID-19-MEGBETEGEDÉST OKOZÓ SARS-COV-2 KONORAVÍRUS-FERTŐZÉSSEL SZEMBEN, ÉS MINDEGYIK BIZTONSÁGOS.
Ahogy a pénteki kerekasztal-beszélgetésünkön részt vevő professzorok hangsúlyozták: a legjobb vakcina az, ami aktuálisan elérhető és véd a fertőzéssel szemben. Éljünk az első oltási lehetőséggel, mert aki nem oltatja be magát, előbb vagy utóbb biztosan megfertőződik, és a betegség kórlefolyása kiszámíthatatlan!

Összehasonlítva az Európai Gyógyszerügynökség által eddig engedélyezett COVID-vakcinákat, mindegyiknél hasonló mellékhatás-profilt látunk: az oltás után általában enyhe helyi (bőrpír, duzzanat) vagy általános panaszok (fejfájás, fáradtságérzet) léphetnek fel annak jeleként, hogy az immunrendszerünk dolgozik. A második oltás után ugyanezek a tünetek erőteljesebbek lehetnek. A teljes védettség 1–2 héttel a 2. oltás után alakul ki. Ekkortól az oltottak többségénél nem tud betegséget előidézni a vírus.

A COVID-19-betegség megelőzésére hazánkban engedélyezett ötféle védőoltás közül kettő (AstraZeneca, Sputnik V) úgynevezett vektorvakcina. Az ilyen típusú oltóanyagok esetében egy ártalmatlan vírus („vektor”) segítségével juttatják be a szervezetbe a COVID-19-megbetegedésért felelős SARS-CoV-2 koronavírus tüskefehérjéjét kódoló gént. Az oltással beadott adenovírus a szervezetünkben nem szaporodik, de a sejtekbe bejutva elindítja a tüskefehérje termelődését, ami kiváltja az immunrendszer védekezését. A termelődő ellenanyagok és memóriasejtek hozzák létre a védettséget. Ha ezt követően találkozik a szervezetünk a SARS-CoV-2 koronavírussal, az immunrendszer „katonái” már felkészülten várják a támadót, így súlyos betegség nem tud kialakulni. A védőoltás beadása utáni első néhány napban jelentkező oltási reakciók (fáradtságérzés, hőemelkedés, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom) az immunrendszer válaszreakcióját jelzik. Az újabb vírusvariánsokkal szembeni hatékonyság egyelőre nem tisztázott, de bizonyos fokú védettséget a módosult vírussal szemben is nyújtanak a védőoltások, így az oltás egyértelműen ajánlott – hangsúlyozzák a szakértők.