mRNS oltások 2 – oltatni vagy nem oltatni, mellékhatások – Mi, érted

mRNS oltások 2 – oltatni vagy nem oltatni, mellékhatások

mellékhatások

Lenni vagy nem lenni, oltatni, vagy nem oltatni, az mRNS oltásról

Populáris kérdésekkel és válaszokkal fogok ma fogalkozni, mert kell. Kell, mert annyi téves információt látok, hogy néha képtelen vagyok elképzelni azt is, hogy hogyan keletkezik ennyi marhaság. Szóval lesz a posztban tényközlés, mint ahogy szokásosan. Nekem nem célom nekiugrani senkinek, kötekedni, vagy lejáratni, úgyhogy ezzel nem is operálnék a továbbiakban sem. Lesz benne viszont saját vélemény is, amihez mindenkinek joga van és attól, hogy az enyém valamilyen, még nem kötelező, mindenkinek úgy gondolkodnia, amiért mégis leírom nektek az az, hogy lehetséges, hogy valakinek az információrengetegben épp erre van szüksége, illetve attól, hogy másoknak is van sajátja még lehet, hogy elgondolkodtató.

Hogy bizonytalanok vagyunk bizonyos kérdésekben az természetes és nem szégyen. Ami már kártékony, az az, hogyha terjesztjük a helytelen dolgokat, anélkül, hogy valódi szakemberek véleményét kikértük volna, mert ez már felelősség, mások elbizonytalanítása. Van itt még egy szomorú jelenség, az agresszió, sajnos sok olyan szaktárs van a környezetemben, akik amúgy tájékoztatnának, közöttük több zseniális stílusú, mégsem teszik, mert nem akarják magukra szabadítani ezt az elképesztő népharagot. A teljesség igénye nélkül emiatt kiváló szakemberek, immunológusok, kutatóorvosok tájékoztatásától foszt meg minket a gyűlölet és valójában a félelem szülte agresszió, csak az én személyes ismerőseim között. Hány meg hány olyan ember lehet még, aki amúgy csinálná szívesen…

Térjünk tehát a tárgyra, a legnagyobb kérdés jelenleg: oltatni vagy nem oltatni és ha oltatni, akkor mivel.

Először is nagyon fontos azt tisztázni, hogy valójában ez a döntés mit takar. Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha nem oltatnak, megvédik magukat az oltás kockázataitól, azonban közel sem erről van szó és nem is ez a döntés lényege. Valójában, ha nem oltatjuk be magunkat, akkor a betegség kockázatait vállaljuk az oltás kockázataival szemben. Ez nagyon fontos. Mindenki ezt kell, hogy mérlegre tegye amikor dönt, és mindjárt annyiban segítek is ebben, hogy a mérleg mindkét oldalát megnézzük.

Kicsit beszéljünk előtte arról röviden, hogy mennyire nem két perc volt a vakcina és miért nem lehet ez az aggodalom alapja. Az mRNS alapú oltások ötlete nem a sars-cov-2-vel érkezett. Akkor én is aggódnék, ha ez úgy történt volna, hogy:

– Te hallod, mekkora királyság lenne egy új vírusra és totál új technológia…

– Fogd meg a söröm!

De ez nem így volt, sőt az elmúlt 10 évben már foglalkoztak a kutatók mRNS alapú oltási technológiával, különböző betegségek, de bizonyos tumoros megbetegedések esetén is, erről szóló posztomban már írtam, nem ismétlem önmagam, zanzásítani pedig nem nagyon lehet, úgyhogy itt a poszt: https://www.facebook.com/109792307327740/posts/192846879022282/

Nem árt tudni, bár a csapból is ez folyik, feltételezem sokak által ismert, hogy Karikó Katalin sokéves munkája is benne foglaltatik a technológia alapköveinek letételében. Az valóigaz, hogy eddig nem volt engedélyezett mRNS alapú oltásunk, bár sok közülük más betegségekre már jó eredményeket produkált. Ez több tényezős dolog, az egyik az, hogy az mRNS problémája leginkább, hogy olyan érzékeny a molekula, m̶i̶n̶t̶ ̶e̶g̶y̶ ̶f̶ü̶r̶d̶ő̶s̶ hogy egy pillanat alatt lebomlik. Nagy kihívást jelentett a fejlesztésben az, hogy hogyan juttatható el a célsejtekig úgy, hogy meg is maradjon, ami… hát ugye értjük, hogy miért is lenne hasznos 😃 Szóval a korábbi kutatások nem azért sokévesek, mert ilyen rossz dolgok történek biztonságilag, nem nőtt senkinek mégegy térde, ahogy azt az egyik kommentelőtől valahol olvastam, hanem azért, mert ha elbomlik idő előtt, akkor nem lesz hatékony. Ezt úgy oldották meg a kutatók később, hogy becsomagolták az mRNS-t lipidnanoszómákba (első kép, forrása: your local epidemiologist weboldal), tulajdonképpen egy zsírborítékba rejtették az üzenetet, így eljut a sejtekig, mint láthatjuk elég jól sikerült. Szóval adott volt egy már kész technológia, ami sokkalta biztonságosabb, mint az eddigi oltásaink, nem tartalmaz inaktivált kórokozót, nem fertőző vírusrészeket sem, csak egy kódot, egy üzenetet zsírborítékba csomagolva, amit a sejtjeink felvesznek, lefordítanak és így megtanulják azt, hogy hogyan eliminálják a sars-cov-2-t. Az mRNS nem jut el a sejtmagig, ahol a DNS-ünk, az emberi örökítőanyag lakik, hanem már a sejtjeink plazmájában lefordítódik. Ilyenformán továbbra is értelmetlen azt hinni, hogy az genetikai anyagunkon módosít, vagy a termékenységünkbe beleszól, vagy bármi szabadon beilleszthető – már nem tudom követni hányféle módon akarnak kiírtani az oltással. Nem bulizik sokáig az mRNS, lefordítódik, lebomlik. 

Van itt plusz egy tényezőnk, mégpedig az, hogy a SARS és a MERS virus megjelenésekor azokat a vírusokat is vizsgálták a kutatók, nem siklottak el felette, nem nyaraltak épp Ibizán (vagy lehet, hogy volt aki) és mivel elég hasonlóak, mint köztudott, voltak arról már adatok.

Összességében adott volt egy már majdnem kész technológia, amit “csak” át kellett emelni sars-cov-2-re és ráadásul még némi “biztos tipp”-jük is volt a korábbiak alapján, a megfelelő antigén kiválasztásához. Természetesen a covid-19 megbetegedést okozó vírusra fejlesztett védőoltások közül nem csak mRNS létezik, léteznek “hagyományosak” is.

A vakcina engedélyeztetésről röviden

Túl hosszúra nem akarom ezt ereszteni, mert még sokmindent mondanék. A második kép forrása a CDC, minden fontos információ szerepel rajta. Kicsit konkretizálni fogjuk a dolgokat, mert összességében nem lehet vakcinákról beszélni, mivel különbözőek, különböző dolgok jellemzőek rájuk. Úgyhogy szűkítsük egy kicsit az mRNS alapú technológiákra. Eddig két ilyen vakcina kaphat  engedélyt sürgősségi felhasználásra (EUA – Emergency Use Authorization – vészhelyzeti használati engedély) az FDAtól, az egyik a Pfizer, a másik a Moderna oltása. Mindkét vakcinajelölt eljutott a tesztelés harmadik fázisába, a korábbi fázisokban nem mutattak súlyos hatásokat (1-3), lássuk, mit írt erről az 

FDA:

“Biztonsági szempontból az FDA elvárja, hogy az EUA beadvány tartalmazza az oltóanyaggal végzett 1. és 2. fázisban történt vizsálatok összesített adatait, illetve, hogy a 3. fázis adatai legalább két hónap medián utánkövetést tartalmazzanak (vagyis, hogy a vakcina tesztelés harmadik fázisában szereplő oltottak legalább fele legalább 2 hónapos utánkövetésben részesült) a teljes oltási rend befejezése után. Emellett FDA azt is elvárja, hogy a a 3. fázis adatbázisa már legalább 3000 oltottról szóljon és ez a teljes oltási protokoll befejezése után, már 1 hónap utánkövetést tartalmazzon, melyben a súlyos, vagy speciálisan a vakcinához köthető mellékhatásokat megfigyelték és megvizsgálták.”(4)

Én annyit még elmondanék ide, mint saját gondolat, hogy nyugalmi időkben egy vakcina piacra dobásáig valóban több idő telik el és ezek tényleg nagyon gyorsak voltak, akkor is, ha volt ennek alapja és háttere, mint korábban azt említettem. Viszont vegyük már azt is figyelembe, hogy a nyugalmi idők nyugalmasak, nem világjárványosak. 1-1 kutatócsoport dolgozik a saját kis kutatásán, vakcinájukon és keresztül kell vergődni az engedélyeztetéseken, embereket gyűjteni a klinikai fázisokhoz, pénzekre várni stb. Ez gyakorlatilag nem egy annyira jó dolog, ugyanis akkor, amikor “végtelen” pénz rendelkezésre áll, csak csináljanak valamit, mert világjárvány van és egészen biztos, hogy lesz ennek haszna, mind az emberiség számára, mind anyagi értelemben, akkor azért egész más a helyzet, magyarán menne ez békeidőkben is gyorsabban, ha az egész világ akkor is a kutatókat szupportálná. (Igen, mindenben van üzlet, nocsak)

Mérleg: bal oldali tányér

A covid-19 megbetegedés, mint azt olvashatjuk nap, mint nap, túl sokszor is, halállal végződhet. Pontos halálozást még nem tudunk, mert nem lefutott a járvány, de itthon 2,4%-ot mértek. Ez a szám egyébként nem annyira magas, a covid-19 igazi problémája nem a halálozás. Bár le lehet ezt úgy is fordítani, hogy 100 PCR-pozitív emberből 2 meghal. Ezen felül maradhatnak hosszabb távú hatásai is a betegségnek, amiket most nem fejtek ki részletesen, mert emészthető terjedelemre törekszem (nem fog sikerülni Zsófia), de akadnak itt légzőrendszeri- (5), szív- és érrendszeri- (6-8) és vesekárosodások (9-10) is. Készült néhány report továbbá olyan neurológiai hatásokról, mint a krónikus fáradtság szindróma (11) és a kutatók még a korábbi SARS-ból felépült betegek több éves utánkövetésére alapozva, becsülnek egy-két dolgot a továbbiakban. Mielőtt bárki pánikkeltőnek kiáltana ki, ezek vizsgált esetek, forrásjegyzék a poszt végén lesz, amikről nem árt tudni, amennyiben mérlegelni szeretnénk. Szóval puszta tények.

Mérleg: jobb oldali tányérja

Nem régen jött ki a Pfizer dokumentuma, melyben a harmadik fázis eredményeit közölték. Mivel nem lehet általánosan az összes covid-19 megbetegedést megelőző védőoltás mellékhatásait emlegetni, hanem csak egy adott oltás vonatkozásában van ennek értelme, így most ezt dolgozom nektek fel. 

Hatékonyság: A harmadik képen látjátok a Pfizer által közreadott görbét a hatékonyságról. Az első dózis után 52%-osnak mérték, ami egy igazán jó eredmény egyetlen adag után. Az alanyok 3 hét (21 nap) elteltével kapták meg a második dózist, mely után a hatékonyságot már 95%-osra értékelték. Azt is megállapították, hogy ez nem függött sem kortól, sem rassztól/etnikumtól.

A mellékhatások tekintetében arra jutottak, hogy az általános mellékhatások enyhe és közepes reakciókban nyilvánultak meg. Ezek a következők voltak: az oltás helyének reakciói (84,1 %), kimerültség (62,9%), fejfájás (55,1%), izomfájdalom (38,3%), hidegrázás (31,9%), ízületi fájdalom (23,6%), láz (14,2%).

A komolyabb mellékhatások esélye alacsony, kevesebb, mint 0,5%, ezeket is főleg a második dózis után találták. Nem várt oltási szövődménynek betudható ilyen esemény volt a nyirokcsomók duzzanata 64 embernél fordult elő az oltott csoportban, míg 6 embernél a placebos csoportban, tehát ez valószínűsíthetően az oltáshoz köthető. 

4 ember fordult elő az oltást kapottak között, akiknél Bell-féle bénulást tapasztaltak, ezt az oltást követő 3, 9, 37, 48. napokon, ezt már olvastam is valahol kommentben, hogy jujci 4 ember arca bénult le tőle, de ez nem valószínű, hogy az oltáshoz köthető, mert a populációban hasonló gyakorisággal fordul elő ilyen, mint amilyen gyakorisággal ez a tesztalanyok között előfordult, viszont jegyezték, mert ettől még ez is valami, amit szemmel kell tartani, hogy bizton tudják azt állítani, hogy az oltásuk megbízható. Az adatok forrása (12 és yle)

“Hosszú távú” hatások és a közkedvelt kérdés: én beadatom-e?

Nos, kár lenne inkorrekt módon azt állítani, hogy száz százalékosan, mellékhatások nélkül biztonságos az oltás. Ez nem lenne igaz, nem csak erre, semmire. Mint mondtam az elején, azt kell mérlegre tenni, hogy az oltás kockázatait, vagy a betegség kockázatait vállaljuk. Gondoljunk itt abba is bele, hogy hány olyan gyógyszert szedünk be, aminek a betegtájékoztatóján az áll, hogy trombózist okozhat (ennyi esetből ennyiszer), mégsem kötekszünk a betegtájékoztatóval, mikor bevesszük azt. Minden eddig ismert és alkalmazott oltásunknak is természetesen vannak mellékhatásai, azonban az nem mindegy, hogy ez kimerül egy nap lázban, bőrpírben, nagyon-nagyon ritka esetben súlyosabban, vagy mint pl teszem azt a DTaP esetén a diftéria által okozott megbetegedés 7 emberből 1-et megöl, összevetve a DTaP oltás enyhe mellékhatásaival. Ugyanezt a gondolatmenetet mostmár a tények ismeretében bárki képes alkalmazni a coviddal kapcsolatban. Ez a saját szemszögünk. Emellett van egy társadalmi felelősségünk is, a nyájimmunitással (60-70%) olyan embereket is megvédhetünk, akik nem olthatók, illetve akadályozva a terjedést és a vírus önreplikációját kevesebb esélyt adunk mutációk kialakulására is. Én a tények tudatában igen, oltatok, bízom a tudósokban, bízom a technológiában és inkább a saját testem természetes reakcióját (immunválasz az oltásra) választom, ha tehetem, mint gyógyszereket a kórházban fekve, mert lehetek én is az. Nem félek a „hosszú távú“ hatásoktól, mert tisztában vagyok vele, hogy az mRNS molekula elbomlik, nem marad bulizni a szervezetemben. Bizton persze nem állíthatom azt, hogy nincs ilyen, hiszen nem látok én sem emberöltő távlatából adatokat, akkor tudnánk biztosan mondani, ennyit viszont érthető módon nem várhatunk, de logikátlan az ilyesmi. Nem félek, mert értem a működését és remélem lesz olyan, azok között, akik eddig nem értették, akik általam már igen.

A legfontosabb üzenet, kérdezz. Ha bárhol bármit olvasol, ami ijesztő, vagy annak hangzik akár a vírussal, akár az oltással kapcsolatban, kérdezz olyan szakembert, aki egészen hiteles, vagy engem, csak légyszi ne kelljen több 30 feletti percszámú videót megnéznem áltudományos érveléssel, mert nem szeretnék még így 29 évesen megőszülni, sem muszájkabátban nyálatcsorgatni valamelyik pszichiátrián. 

Honnan tájékozódjunk?

Itt a Facebookon nagyon tudom ajánlani a tájékozódni vágyóknak a Virológia Pécs Facebook-oldalt, pánikmentesen, tényszerű infókat közölnek, sokszor videókkal is, hitelesen, forrásokkal és érthetően, valamint meleg szívvel ajánlom Dr. Constantin Tamás oldalát, ő rendszeresen liveol ezekben a témákban, szuperül, egyszerű példákkal magyaráz és a kommentben feltett kérdésekre is válaszol.

Források:

1 – Jackson et al. (2020) An mRNA Vaccine against SARS-CoV-2 – Preliminary Report. New England Journal of Medicine. 

2 – Anderson et al. (2020) Safety and Immunogenicity of SARS-CoV-2 mRNA-1273 Vaccine in Older Adults. New England Journal of Medicine. 

3 – Walsh et al. (2020) Safety and Immunogenicity of Two RNA-Based Covid-19 Vaccine Candidates. New England Journal of Medicine.

4- https://healthfeedback.org/…/covid-19-vaccine…/

5 – Ganesh Raghu, Kevin C Wilson (2020) COVID-19 interstitial pneumonia: monitoring the clinical course in survivors. The Lancet

6 – Tomasz J Guzik et al. (2020) COVID-19 and the cardiovascular system: implications for risk assessment, diagnosis, and treatment options. Cardiovascular Research, Volume 116, Issue 10, 1 August 2020, Pages 1666–1687,

7 – Diana Lindner et al. (2020) Association of Cardiac Infection With SARS-CoV-2 in Confirmed COVID-19 Autopsy Cases. JAMA Cardiol. 2020;5(11):1281-1285

8 –https://www.jwatch.org/…/cardiac-involvement-covid-19…

9 – Girish N. Nadkarni (2020) Considering COVID-19 kidney injury. Science Translational Medicine

10 – Molly Fisher et al. (2020) AKI in Hospitalized Patients with and without COVID-19: A Comparison Study.  JASN September 2020, 31 (9) 2145-2157

11 – Mohammed F. Islam , Joseph Cotler & Leonard A. Jason (2020) Post-viral

fatigue and COVID-19: lessons from past epidemics, Fatigue: Biomedicine, Health & Behavior, 8:2, 61-69,

12 – https://www.fda.gov/media/144246/download


Vélemény, hozzászólás?