GYIK – Mi, érted

GYIK

Eddig működött az, hogy a kommentek között próbáltam válaszolni, alátámasztani, de annyi hozzászólás lett, hogy egyrészt a felét konkrétan nem is látom, mert a Facebook önkéntesen szűr, másrészt értesítést sem mindről kapok, harmadrészt egy rakás hozzászóláshoz külön kellett (volna) irodalmaznom, szóval ez nem fog működni ennyi emberrel, viszont olvasom, amit látok és a mai poszt azokról fog szólni, amiket nagyon gyakran kommentben, vagy üzenetben kérdeztetek.

❓Kérdés: Miért nem voltak állatkísérletek?

Válasz: Erre nagyon röviden fogok válaszolni. Voltak állatkísérletek. Általában tisztában szoktam lenni az aktuális álhírekkel, de ez nem tudom honnan jött és miért kérdezték ilyen sokan. A Pfizer/BioNTech oltás részletes beszámolóját az (1) forrás alatt lehet olvasni, egerekkel és rézuszmajmokkal dolgoztak. Röviden összefoglalva: a majmokban jó immunválaszt tapasztaltak, 100%-ban megvédte őket a vírus tüdőre terjedésétől és 3 nappal a fertőzés után az orrnyálkahártyából sem tudtak vírust kimutatni. Ezen kívül neutralizáló antitesteket és antigén-specifikus T-sejtek aktiválódását és felszaparodását is előidézte a vakcina mind majmokban, mind egerekben. A második forrásnak beraktam még egy Nature összefoglalót, három másik oltás állatkísérletei kerülnek benne említésre, köztük a Modernáé is (2), a Janssen (J&J) külön (8), az AstraZeneca (9).

❓Kérdés: A COVID-19 vakcina befolyásolja-e a fertilitást?

Válasz röviden: A keletkezett antitest nem kapcsolódik a méhlepény fehérjéjéhez.

Hosszabban: Ez egy egész eszes konteó volt (najó nem, de okosabb, mint egy átlagos) egy a méhlepényben lévő fehérjét emlegetett, melyet syncytin-1-nek kereszteltek nálunk nagyobb emberek. Azt állítja, hogy az oltás olyan antitestválaszt indít be, mely antitestbe illik ez a fehérje is, vagyis a szervezet immunválasza meg fogja támadni a méhlepényt, így női terméketlenséghez vezethet. A tudományról szóló posztomban említettem, hogy ezt azért könnyű elhinni, mert úgy hangzik, mintha tudományos lenne, főleg, ha méhlepény helyett placentát írunk. Természetesen nem igaz. Gondoljunk csak bele abba, hogy ha ez így lenne, akkor a betegség maga is minden nőt meddővé tenne, hiszen a víruson is ott a tüskefehérje, ami ugyanazokat az antitesteket „gyártatja” le a szervezettel, mint az erre készült oltások. 

Az állítás arra alapozott, hogy a két fehérje (a tüske és a syncytin-1) azonos egy rövidke, 4 aminosavból álló szekvenciában, valójában ebből a négyből is csak 3 egyezik a szekvenciaillesztés szerint (kép, csillagozott aminosavak), azonban ez nem elég, ahhoz, hogy az antitestjeink a syncytint tüskefehérjének higgyék és megtámadják azt, az antitestek ennél sokkal specializáltabbak. Két fehérjét akkor tekintünk hasonlónak (homológnak), ha annak aminosav szekvenciájában jelentős és kiterjedt egyezések vannak, ez viszont egyáltalán nem mondható el tekintve, hogy az egyik 500 feletti, a másik 1000 feletti számú aminosavból áll. Az az igazság, hogy ilyen egyezést az avokádó és a kétpúpú teve fehérjéi között is találok, ha túltolom a kávét és éjjel nincs jobb dolgom. Egyszerű hasonlattal azt is mondhatnám hogy kulcs-kulcs, csak nem ugyanazt az ajtót nyitja. 

Ahogy az elején említettem, ahányan átestek már a covid-19 betegségen, egész sokan meddők lennének ezesetben és tudnánk erről, plusz ide még, hogy sem az állatkísérletek, sem a klinikai fázisok alanyai között nem tapasztaltak ilyet. Érdekesség továbbá, hogy ezt először egy olyan profil osztotta meg, mely az adatlapja szerint 8 évvel a pandémia előtt a Pfizer kutatója volt. Megkérdezték a céget erről, akik azt nyilatkozták, hogy sosem dolgozott náluk ilyen nevű ember (3). Ide tartozhat még az is, hogy vizsgáltak már várandós nőket, akik covid-19 pozitívak voltak (antitest ez esetben is készül a tüskére) és nem találtak méhlepény- illetve utódkárosító hatást, ez azért megnyugtató lehet (4, 5, 6)

(saját kép)

❓Kérdés, de inkább állítás: Hogyan lehet bízni a PCR vizsgálatban, amikor még egy üdítő is pozitívat tesztel?

Válasz: Na ez a Gizike vagy gőzeke klasszikus esete. Kezdődik először is azzal, hogy a kérdéses covid-pozitív kólán NEM PCR-tesztet végeztek, hanem antigén gyorstesztet. A gyorsteszt gyártója szerencsére nagyon hamar cáfolta ezt az eredményt, a kólának nem volna pozitív a tesztje, ha azt rendesen, leírás szerint végzik, ugyanis a hanyatló Nyugat ópiuma savas kémhatású, ami tönkreteszi a gyorsteszten csücsülő fehérjéket. A teszt gyártója elvégezte rendesen, leírás szerint az üdítőn a tesztet, vagyis előbb bekeverték a pufferrel, mely a megfelelő pH értéket adja és láss csodát, az üdítőt nem kellett karanténba tenni, mert negatívat produkált, ezt youtubera is feltették. Az osztrák politikusnak pedig innen üzenném (bár felteszem, nem tud magyarul), hogy a használati utasítás nem csak a gyártó véleménye vagy kiállás az erdőirtás mellett, hanem érdemes ennek szót fogadni. A gyártó által készített videó a források között lesz (7).

❓Kérdés: Oltás után is maszk, miért?

Válasz: Említettem már, hogy az oltások úgy működnek, hogy a vírust magát (gyengítve, elölve), vagy egy részletét juttatják a szervezetbe. Úgy kell ezt elképzelni, mintha mondjuk egy autó jellemző részletét, például a lámpáját mutatnám meg valakinek, aztán arról a lámpáról, ha szembe jön az egész autó, akkor már felismeri. Jelen esetben a tüskefehérje kerül megmutatásra, a szervezet erre kialakítja az immunválaszát, majd őröket állít a testben, melyek ha észlelik a tüskefehérje által a vírust, akkor riadót fújnak. Az a kérdés azonban nem tisztázott, hogy a riadóra érkező hadsereg, vagy az ez idő alatt történő vírus-önmásolás a gyorsabb. Plusz ott van még egy tényező, a vírus elsődleges behatolási pontja: az orr és nyálkahártyája. Nem mindegy mennyi ilyen őr van a szervezetben, ugyanis a nyálkahártyát érintő immunválasz is számít abban, hogy az orrban meddig tud bulizni a kórokozó, ha betegséget nem is okoz, mert addig már nem jut el. Amíg nem egyértelmű, hogy tapadás után meddig sokszorozódhat a nyálkahártyán, addig az sem az, hogy mennyi jut ki, ezért kell a maszk. Ezek a vizsgálatok még zajlanak, lesz válasz arra, hogy lehet-e oltott ember terjesztő, egyelőre a „lehetséges, de nem biztos” szinten van és addig is érdemes/kell maszkot viselni. Tehát újra: nem biztos, hogy oltott ember terjesztő lesz, lehet, hogy nem, de még az is lehet hogy igen, ahhoz, hogy ezt eldönthessük, adatokra van szükség, amik úton vannak. 

❓Kérdés/állítás: Meddig véd az oltás/2 hónapig véd, akkor minek/ 3 hónapig/6 hónapig/nem is véd/havonta/hetente/óránként/másodpercenként kell új?

Válasz: Nem tudni, valójában semmi konkrétat nem lehet kijelenteni, tehát azt sem lehet mondani, hogy 6-8-12 havonta újra kell oltani és azt sem, hogy soha nem kell booster, még Duncan MacLeodnak is van antitestje. Türelem, azokat, akiket a klinikai fázisok alatt oltottak még mindig utánkövetik, azokat is fogják, akiket most oltanak. Vannak szakemberek, akik derűlátóan prediktálnak éveket, nekik is van mire alapozni (vannak természetes fertőzöttség utáni emberek, akik 6 hónap után is védettek a vizsgálatok szerint, állatkísérletek, van 17 éve SARS ellen védett ex-SARS beteg, ami ugye uncsitesó) és vannak szakemberek, akik nem gondolják, hogy több évről van szó, nekik is van mire alapozni (újrafertőződéses esetek, mutációk megjelenése), de ezek predikciók, valójában: meglátjuk.

Maradtak még kérdések: A hosszabb választ igénylőeket, mint például a PEG allergia gyakorisága, milyensége legközelebbre hagyom, mert bár ebben a vázlatban még volt három kérdés, mire ebben a terjedelemben végigtekertem a poszton megfájdult az ujjam, úgyhogy lesz majd második része. 

‼️Ami nagyon fontos‼️ döntést nem tudok hozni senki helyett és nem is akarok, úgyhogy kérlek benneteket, ne kérdezzétek meg tőlem, hogy ajánlom-e az oltást nektek, autoimmun, x-allergia, etc. esetén, mert ezek orvosi kérdések, a kórtörténettel, a gyógyszereitekkel, az aktuális állapototokkal az orvosotok van tisztában és én nem orvos vagyok. A döntéshez szükséges tényekkel, kutatási anyagokkal, tévhitek, álhírek cáfolataival tudlak ellátni titeket, egyéni kérdésekkel az orvosotokat kell megkeresnetek, én nem válaszolhatok ezekre.

#kérdések #válaszok #covid #oltás #tévhitek #tények

Források:

1 – Pfizer and BioNtech announce data from preclinical studies of mRNA-based vaccine candidate against COVID-19 

https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.09.08.280818v1

2 – Coronavirus vaccine trials have delivered their first results — but their promise is still unclear

https://www.nature.com/articles/d41586-020-01092-3

3 – Fact Check: COVID-19 vaccine not shown to cause female sterilisation, Pfizer and experts clarify

4 – Stefano Cosma et. al, Coronavirus disease 2019 and first-trimester

spontaneous abortion: a case-control study of 225 pregnant patients

https://www.ajog.org/article/S0002-9378(20)31177-7/pdf

5 – Keren Rotshenker-Olshinka et. al, COVID-19 pandemic effect on early pregnancy: are miscarriage rates altered, in asymptomatic women?

https://link.springer.com/article/10.1007/s00404-020-05848-0

6 – Emily H. Adhikari, MD et. al Pregnancy Outcomes Among Women With and Without Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2 Infection

7 – DIALAB GmbH videója https://youtu.be/CMcUzvrn75E

8 – J&J’s Covid-19 vaccine prevents severe disease in preclinical tests

https://www.pharmaceutical-technology.com/…/jnj-covid…/

9 – ChAdOx1 nCoV-19 vaccination prevents SARS-CoV-2 pneumonia in rhesus macaques – Preprint

https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2020.05.13.093195v1


Vélemény, hozzászólás?