Akiket a legjobban féltünk: a várandós és szoptató kismamák és a gyermekek. (Hogy mit tudunk jelenleg a gyermekek COVID oltásával kapcsolatban, arról itt olvashatja a Házi Gyermekorvosok Egyesületének kiváló összefoglalóját.)
Várandós nők oltása
A várandósok oltásával kapcsolatban két tanulmányt szeretnénk a figyelmükbe ajánlani.
Az egyik a várandós nők COVID kockázatát taglalja. A koronavírus-fertőzés kockázatát 40 tanulmány eredményeinek összegzésével elemezték, a teljes publikációt itt olvashatják angol nyelven. A pándémia idején a halva születések száma 28 százalékkal nőtt a vizsgálatban résztvevő 17 országban. Annak kockázata, hogy a nők terhességük alatt vagy szülés közben meghalnak, több mint egyharmadával nőtt két országban: Mexikóban és Indiában. Közel hatszor annyi nőt operáltak méhen kívüli terhesség miatt. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a koraszülés aránya érdekes módon nem változott jelentősen a járvány idején és a magas jövedelmű országokban a koraszülés közel 10 százalékkal csökkent – ennek oka vélhetően a lezárások és a lakosság egészségtudatosabb életmódja. Ugyanakkor jól látható, hogy bizonyos terhességi kórállapotok jelentős mértékben megnőttek és ezek korrelációt mutattak az adott ország egészségügyi felkészültségével és terheltségével.
Az American College of Obstetricians and Gynecologists honlapján összesítették a rendelkezésre álló evidenciákat. Mint írják, a COVID-19-ben szenvedő tüneti terhes betegeknél fokozottabb a súlyosabb betegség kockázata a nem terhes társakhoz képest (Ellington MMWR 2020, Collin 2020, Delahoy MMWR 2020, Panagiotakopoulos MMWR 2020, Zambrano MMWR 2020). Noha a súlyos COVID-19 abszolút kockázata alacsony, ezek az adatok a tüneti COVID-19 fertőzésben szenvedő terhes nőknél jelentett megnövekedett rizikót az intenzív terápiás kezelésre, a mechanikus lélegeztetésre (beleértve az ECMO igényt), valamint a halálos kimenetelre, összehasonlítva a tüneti nem terhes nők adataival (Zambrano MMWR 2020). A társbetegségekben, például az elhízásban és a cukorbetegségben szenvedő terhes betegeknél még nagyobb a súlyos COVID betegség kockázata, hasonlóan a hasonló komorbiditású általános populációhoz (Ellington MMWR 2020, Panagiotakopoulos MMWR 2020, Knight 2020, Zambrano MMWR 2020). Tekintettel az egyre növekvő bizonyítékokra, az Amerikai Járványügyi Hatóság a terhességet olyan tényezőként nevezte meg, amely a súlyos COVID-19 betegség (CDC) fokozott kockázatához vezet.
A COVID-19 vakcinák a terhesség alatt nagyon hatékonynak bizonyulnak – derült ki az American Journal of Obstetrics and Gynecology egyik frissen publikált tanulmányából. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a beoltott anyák értékes immunitást adnak át újszülöttjeiknek. A massachusettsi kutatóka terhes nők immunválaszát tanulmányozták a két jóváhagyott mRNS-oltásra – Pfizer / BioNTech és Moderna / NIH. A nőket terhesség alatt vagy szoptatás alatt oltották be, és a vírus-specifikus antitestek termelő képességét összehasonlították a beoltott, nem terhes nőkével.
Noha a vizsgálatba bevont nők kis száma – 131 – korlátozó tényező, mindazonáltal nagyon fontos korai betekintést nyújt a COVID-19 oltások biztonságosságába és hatékonyságába a terhesség alatt. Ez azért fontos, mert a koronavírus-fertőzés jelentős kockázattal járhat a nők számára a terhesség és a szülés, valamint a gyermekágy idején. Mindezeket a kockázatokat figyelembe kell venni a terhes nőkkel kapcsolatos egészségügyi döntések meghozatalakor, és különösen az oltási stratégiák mérlegelésekor.
A COVID-19 vakcinákra vonatkozó bizonyítékokat az Egészségügyi Világszervezet és az Egyesült Államok, Kanada valamint Európa szabályozó testületei is felülvizsgálták, és nem vetettek fel aggodalmat a terhesség során történő alkalmazás biztonságossága miatt.
COVID oltás és szoptatás
Biztos Kezek összefoglalója (Készült: 2021. 03. 23. Készítette: dr. Sütő Adrienn, dr. Győri Blanka, dr. Erlaky Hajna, dr. Kutas Katalin)
A szoptatás ideje alatt adható védőoltásokról általánosságban már sokat tudunk: oltóanyaggal biztonsággal olthatóak, egyedül a sárgaláz- és a himlő elleni oltások ellenjavalltak. A COVID-19 vakcinákat illetően napról-napra gyarapszik a tapasztalatunk, eddig (Pfizer/Moderna) van a legtöbb adat a szoptató anyákat és gyermeküket illetően.
Bár az új technológiával készült mRNS-vakcinával (BioNTech/Pfizer és Moderna) kapcsolatban még relatíve rövid ideje gyűlik a tudásunk, hatásmechanizmusa alapján sem várható komoly mellékhatás szoptatás idején. Ez az oltóanyag mesterséges lipid (zsír) burokba csomagolva tartalmazza a tüske fehérjét kódoló hírvivő örökítő anyagot – a mRNS-t – nanoméretű részecskék formájában. A kis mennyiségű oltóanyag az izomszövetbe kerül beadásra, ahol a lipid burok összeolvad az izomsejtek falával. Az izomsejt belsejében termelődik a tüskefehérje, amely kiváltja az immunrendszer válaszát és ezáltal immun-emlékezetet alakít ki az új koronavírus fertőzéssel szemben.
A tejelválasztás során nagyon valószínűtlen, hogy például az új generációs koronavírus oltóanyag hatékony formában a csecsemő szervezetébe jusson. Beadáskor csekély a valószínűsége annak, hogy az oltóanyag artériába kerüljön és a keringéssel elérjen a tejmirigyekig. Még kisebb az eshetősége annak, hogy a keringésben épen maradjon a lipid részecske, benne a mRNS-sel, ami egy nagyon bomlékony molekula. Ha mégis az anyatejbe jutna az oltóanyag, akkor azt a csecsemő megemésztené. Ezek miatt szinte minimális az esélye annak, hogy az oltóanyag bejusson a gyermek szervezetébe, és ott bármilyen hatást kifejtsen.
Viszont az oltott édesanya anyatejével hozzájárul a szoptatott csecsemő védelméhez: Izraelben, ahol eddig a legtöbb BioNTech/Pfizer-oltást adták be lakosságarányosan, már az első oltást követő 14. napon kimutatták az anyatejben a COVID-specifikus IgG-antitestet, amely legmagasabb koncentrációt a 2. oltás után érte el.
Mi a nemzetközi álláspont?
A legnagyobb nemzetközi szervezetek: a WHO, az Szoptatástudomány Akadémiája (Academy of Breastfeeding Medicine), a Gyógyszerszabályozó Szervezetek Nemzetközi Koalíciója (ICMRA International Coalition of Medicines Regulatory Authorities) javasolják a szoptató anyák oltását egyéni mérlegelést követően.
A szakma által legfontosabbnak ítélt adatbázisok véleménye:
1. Az uptodate.com szerint a klinikai vizsgálatok hiánya ellenére a szoptatás nem lehet kizáró oka a Covidoltás felvételének.
2. Az e-lactancia (a szoptatás idején alkalmazható gyógyszerek kockázatát összefoglaló hiteles weboldal) mindegyik COVID19-elleni oltást nagyon alacsony kockázatúnak ítéli.
Vagyis széles körben azt támogatják, hogy az anyák megfelelő tájékoztatást követően önkéntes hozzájárulásukat adva megkaphassák a védőoltást, miután oltó orvosukkal közösen mérlegelték. A védőoltás lehetőségét minden esetben ugyanúgy fel kell ajánlani a szoptató édesanyáknak mint az azonos kockázati csoportba tartozó, gyermeküket nem szoptató nőknek. Az oltás után a szoptatás kihagyás nélkül folytatható.
Milyen nemzetközi tapasztalat van nagy számban oltott szoptató édesanyákkal és csecsemőikkel?
Izraelben, ahol a világon ezidáig a legnagyobb átoltottságot sikerült elérni a Pfizer-BioNTech oltóanyagával, a szoptató nők oltását kifejezetten ajánlják, negatív tapasztalataik nem voltak.
Az Egyesült Királyságban is összegyűlt már annyi tapasztalat, hogy bátran foglalnak állást a szoptató anyák oltása mellett a náluk forgalomban levő Pfizer, Moderna és AstraZeneca vakcinákkal. A brit forgalomba hozatali hatóság, a Medicines and Healthcare Products Regulatory Agency (MHRA) nem támasztott aggályokat várandós nők esetében sem.
Az Egyesült Államokban a CDC és az Amerikai Szülészeti és Nőgyógyászati Társaság (ACOG) is javasolja a szoptató édesanyák oltását- forgalomba náluk is a Moderna, Pfizer és az Astra-Zeneca oltóanyag került.
Magyarországon az egészségügyben dolgozók között a fertőzés veszélye miatt számos gyermekét szoptató édesanya kérte már december-január folyamán a védőoltást és mellette nem függesztette fel a szoptatást. Negatív tapasztalatról eddig nem érkeztek hírek.
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon jelenleg soron kívül oltják a második és harmadik trimeszterben lévő várandósokat és a szoptató kismamákat az oltópontokon. A koronavírus elleni oltások eddigi egyre kedvezőbb nemzetközi tapasztalatai és tudományos ajánlásai alapján az a szakmai ajánlás született, hogy a várandósok is kérhetik az oltást. Minden esetben egyéni mérlegelés szükséges az oltásról, amelyhez a Magyarországon jelenleg elérhető vakcinák közül a Pfizer és a Moderna vakcinákat lehet használni. Az első oltást a terhesség 12. hete után, a második oltást a szülés után javasolt beadni. Az oltást kérő várandós nő a vakicinainfo.gov.hu honlapon történt regisztrációja után a háziorvosánál jelentkezzen, aki gondoskodni fog az oltás megszervezéséről. Javasolt, hogy a várandós, illetve szükség esetén az oltóorvos is mindenképen konzultáljon nőgyógyásszal/kezelőorvossal.
Magyarországon most 5 vakcina van használatban, kizáró ok mindegyiknél az oltás valamely komponensére adott súlyos allergiás reakció, és az akut lázas betegség.
a, Comirnaty (Pfizer/BioNTech): mRNS alapú (nem élő) vakcina, 2 oltás kell min. 21 nap különbséggel. Európai gyógyszerügynökségi vészhelyzeti engedéllyel rendelkezik. Szoptatás alatt kockázat-haszon egyéni mérlegelésével alkalmazható. Sokan megkapták már a szoptató kismamák közül világszerte, Magyarországon is gyűjtik az adatokat a tapasztalataikról, erre az e-mail címre lehet írni: hun.aereporting@pfizer.com
b, Moderna: mRNS alapú (nem élő) vakcina, 2 oltás kell min. 28 nap különbséggel. Európai gyógyszerügynökségi vészhelyzeti engedélyével rendelkezik. Szoptatás alatt kockázat-haszon mérlegelésével alkalmazható.
c, AstraZeneca/Oxford: DNS, vektor alapú (emberre veszélytelen ember számára kevésbé ismert adeno vírus genetikailag módosított formájába csomagolja be a vírus tüskefehérjéjét kódoló genetikai információt). 2 oltás kell, 4-12 hét különbséggel. Európai gyógyszerügynökség vészhelyzeti engedélyével rendelkezik. Szoptatás alatt kockázat-haszon mérlegelésével alkalmazható.
d, Sputnik: DNS, vektor alapú (2 féle emberi, ritka, emberre veszélytelen adeno vírus genetikailag módosított formájába csomagolja be a vírus tüske fehérjéjét kódoló genetikai információt). 2 oltás kell, min. 3 hét különbséggel. Magyar Gyógyszerügyi Hatóság Vészhelyzeti engedélyével rendelkezik. Szoptatás alatt kockázat-haszon mérlegeléssel alkalmazható, tapasztalat kevesebb vele.
Elővigyázatossággal alkalmazható krónikus vesebetegség vagy májbetegség esetén, endokrin betegségek esetén (jelentős eltérések a pajzsmirigyfunkciós értékekben és nem megfelelően kezelt cukorbetegség), súlyos vérképzőszervi betegségek, epilepszia és más központi idegrendszeri betegségek, akut koronária szindróma és akut agyi keringési történés, szívizomgyulladás, szívbelhártyagyulladás, szívburokgyulladás esetén. Az autoimmun és onkológiai betegcsoportokkal kapcsolatban nem áll rendelkezésre még elég információ, így a védőoltás beadásáról ezeknél a betegnél egyedileg, az előny-kockázat arány értékelése alapján kell döntést hozni.
e, Sinopharm: inaktivált (elölt) vírust tartalmazó, hagyományos módon készült vakcina. 2 oltás kell, min. 3-4 hét különbséggel. Magyar Gyógyszerügyi Hatóság Vészhelyzeti engedélyével rendelkezik. Szoptatás alatt egyéni mérlegeléssel alkalmazható, a tapasztalat kevesebb vele.
Összegezve:
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a szoptatás nem kizáró oka a COVID-elleni oltás felvételének, a döntést a szoptató anya és az oltóorvos közös mérlegelése alapján kell meghozni. Jelen járványügyi helyzetben az oltás felvétele mellett több érv szól. Az oltás után szoptatást kihagyni, halasztani nem kell. Amennyiben az oltás után jelentkező esetleges láz, végtagfájdalom, fejfájás, stb. miatt gyógyszer bevétele lenne szükséges, paracetamol- vagy nonszteroid tartalmú (pl. ibuprofen) a szoptatás mellett biztonságosan alkalmazható.
Forrás elérhető [itt].
Videó Kemenesi Gáborral és Varga Norberttel:
A témában egy nagyon izgalmas beszélgetést publikált a Babagenetika Egyesület. Dr. Varga Norbert csecsemő- és gyermekgyógyász, klinikai genetikus és Dr. Kemenesi Gábor virológus beszélgetése Sevcsik M Annával a Babagenetika Egyesület alapítójával 2021. március 19- én a COVID fertőzés és oltás csaladtervezés, várandósság és szoptatás kapcsán a tudomány jelenlegi állása alapján.