Ti kérdeztétek 1 – Adatmániás kutatók és minden is soktényezős, még a róka is
Nagyon-nagyon szeretném nektek megköszönni a kérdéseket, még akkor is ha egyszerű rájuk a válasz, mert egyrészt hülye kérdés nincs, másrészt a tudománykommunikáció egyik nagy hibája, hogy triviális válaszokkal nem is fárasztja magát, ebből pedig millió félreértés keletkezhet.
Az a baj, hogy az elején úgy voltam vele, hogy majd az értékelhetetlen, irányított kérdéseket és a duplikáltakat kiválogatom és azt a párat megválaszolom ami marad, de úgy látszik, hogy sikerült olyan jó közönséget dobnia a gépnek, hogy szinte az összes kérdés jó és egyedi, viszont ez azt jelenti, hogy bőséggel adtatok nekem posztoláshoz materialt, mert ez így tuti több részes lesz.
Nem sorrendben fogom őket írni, mert kvázi lehetetlen, de amennyire lehet, mindegyikre próbálok mondani valamit.
🥰Nagyon érdekes kérdés és sosem találkoztam vele, elismerésem érte:
❓Lacz Levente: Mitől függ hogy egy vírusra/baktériumra – akár oltással akár betegség legyőzésével – milyen hosszan leszünk védettek? Tehát bárányhimlő, skarlát stb esetén felnőtt korban is védettek maradunk, viszont más esetben pedig időről időre elfelejti a szervezet. (vagy ez csak attól függ hogy mennyire gyorsan változik a kórokozó?)
❗Az immunrendszer összetett folyamatok halmaza, amik hatással vannak egymásra (is). Ez valójában egy nagyon bonyolult kérdés és rengeteg dologtól függ. Köszi a figyelmet. Najó nem, de most rendhagyó módon alapozzunk a tudásra és nem irodalmazok ki minden tényezőt, szerencsére immunológusok is olvasnak néha, így ha hülyeséget beszélek, ki tudnak javítani. Szóval egyrészt szerepet játszik az, hogy adott patogén antigénjein csüngő részletek (epitópok) mennyire immunogének és hogy ezek az epitópok mennyire változékony részhez tartoznak (lásd influenza hemagglutinin „feji rész” immunogenitása, ami tök jó, csak épp ez változik meg állandóan).
Másrészt az egyéni eltérés is szerepet játszik, van akinél a Hepaitis B oltás hatására élete végéig nagy vidáman ontja a hosszúéletű plazmasejt az antitesteket, ezzel fenntartva azt az antitest titert, ami elegendő, másoknak meg bizonyos időközönként újra kell oltatni.
Harmadrészt függ a vakcina típusától is a hatékonyság, pl az élő gyengített vakcina hatékonyabb védettséget generál, míg egy elölt patogénes oltás emlékeztető oltásra szorulhat. Negyedrészt függ az életkortól, pl idősebbekben már kisebb a naiv B-sejt populáció aránya, tehát kisebb a készletük, emiatt ők kevésbé jó eséllyel reagálhatnak, mint egy fiatal felnőtt (ettől még ajánlott oltaniuk). Valamint egyáltalán nem biztos az, hogy ha valaki átesett egy betegségen, ami úgy ismert, hogy életre szóló védettséget ad, az valóban mindenkinél életre szóló, mert van aki el tudja kapni azt újra és újra meg is tud betegedni, igaz ez a bárányhimlőre is. Az egyénenkénti sokszínűség miatt van, hogy bármilyen halálos, mindent elsöprő dolog jöjjön, lesz aki „immunis” lesz rá bár ez egyáltalán nem a jó szó. Ennek a háttere az, hogy lesz akinek a szervezete hatékonyan ismeri fel és mutatja be a kompetens sejteknek a patogén jellemző részleteit, míg más ember ebben nem/kevésbé lesz sikeres. Egészen biztos, hogy még egy rakás másik faktor is közrejátszik, de most hirtelen ezek voltak, amik eszembe jutottak. Amúgy a felnőtteknek is javasoltak emlékeztető oltások életük során, ezt itt megtaláljátok: https://www.infovac.hu/
🤸♀️A tévhitek sajnos még mindig érvekként szerepelnek vitákban, egy jó példa erre:
❓Vasasné Sós Eszter: Sokszor olvastam már: a koronavírus régóta velünk van (legutóbb azt hogy 56’óta), miért most kell oltakozni? És hogy miért tűnt el az influenza, most, hogy van covid 19?
Mivel nem vagyok szakember egyszerűen képtelen vagyok az ilyeneknek megmagyarázni mi miért van…
❗A koronavírus szó alá több vírus is tartozik, azért mert ezzel a szóval jelzünk egy rendszertani kategóriát. Mikor a barátainkkal beszélgetünk az aktualitásokról, akkor ha azt mondjuk, hogy „a koronavírus”, mindenki tudja, hogy a SARS-CoV-2-re gondolunk, viszont valójában ez egy vírus család, amibe beletartozik például a SARS is, a MERS is, de számos olyan koronavírus is, mely állatokat betegít meg. Ezek közül a legismertebb talán a házimacskák FIB betegségét okozó FeCoV, de van disznóknak, egereknek és – guess what – denevéreknek betegséget okozó koronavírus is. Ezek bár bizonyos részeikben hasonlóak (madarat tolláról, koronát pozitív irányultságú szimpla szálú RNS-éről (például)), ezért tartoznak egy családba, de attól még, hogy hasonlítasz az unokatestvéredre, meg a róka is emlős, nem vagy az unokatestvéred, sem róka és az unokatestvéred sem róka (vagy ha mégis, akkor elég beteg családod van). Szóval hiába is lenne más, korábban ismert koronavírusok ellen védőoltásunk (vótmá), az nem érne semmit, mert ez, ami jelenleg okozott a világnak egy csipet, alig látható kellemetlenséget ez egy új típusú koronavírus, ami eddig nem volt. Sem 56-ban, sem 72-ben, akkor csak az ABBA együttes alakult meg sajnos, kifejezetten azzal a céllal, hogy megkeserítse a gyerekkori családi Balcsira utazásaimat (kösz fater).
A kérdés másik fele az influenzáról: Az influenza nem tűnt el, csak a nagyobb társadalmi távolságtartás és az óvintézkedések miatt a megbetegedések száma visszaesett. Ennek több tényezője is van: idén sokkal többen vették fel az influenzaoltást is, de nagyon fontos az is, hogy az influenza változatainak általánosan a fertőzőképessége kisebb, mint a SARS-CoV-2 vírusé, így az influenza terjedését ezek (maszkhasználat, online oktatás, home office, stbstb) egyszerűen jobban gátolják, ettől még influenza van, csak sokkal kisebb az esetszám.
🙉Vektoros vakcinák kérdései:
❓Hajós Eszter: Én a vektorvakcinákkal kapcsolatban szeretnék kérdezni. Ugye pl az AstraZeneca 2x csimpánz adenovírust használ, és az jó, mert azzal még nem találkoztunk, így nemigen lehetünk immunisak rá. Na de az első oltás után sem fejlődhet ki immunitás? Mert akkor a másodikat már megsemmisíti a szervezetünk, mire egyet nyikkan… Tkp minden vektorvakcinával kapcsolatban ugyanez a kérdés: mindig újakat kell kitalálni emiatt? Help!
❓Martinkovics Oszkár: A vektoros oltásokat lehet ismételni, amikor arra szükség lesz (fél év – 1 év), vagy azok periódikus oltásra nem alkalmasak?
❓Tóth Ferenc: Magyarországon a lakosság hány százaléka találkozhatott az adenovírusok vakcinavektornak használt változataival, és ez hogyan befolyásolhatja a vektorvakcinák hatékonyságát?
❗A vektoros oltásokhoz amikor vektort választanak, akkor azt úgy teszik, hogy a bizonyos szempontokat figyelembe vesznek, ilyenek az (a) immunválasz a hordozott antigénre, (b) az adaptív immunválasz a vektorra és ez hogyan befolyásolja a későbbi újrahasználatot és (c) a veleszületett immunválasz a vektorra és hogyan befolyásolja ez az antigén specifikus válaszokat (2). Az adenovírus-vektorok esetében az Ad5-tel kapcsolatban mutattak ki korábbi immunitást néhány esetben HIV-es oltásos kísérletek során. Majmócákban a korábbi Ad5 vektor használat (mely nem hordozta a kérdéses gént, csak „üres” volt) befolyásolta a második oltásra (ami már nem volt üres) adott, kívánt immunválaszt. Nem lett duplanulla, csökkent a szükséges hatás. (2), de ez vektorfüggő is, tehát egyáltalán nem biztos, hogy ez igaz az összes Ad vektorra. Vannak erőfeszítések, hogy a vektorok újra használhatósága érdekében valami olyan vektort fejleszteni (pl Ad5-ből), amely felszíni fehérjéinek immunogenitása csökkent (3,4), mások csimpánz vagy más fajok adenovírusait hasznalják vektorként (5,6,7), megint mások a vektorra adott immunválasz csökkentésével foglalkoztak (8). Tehát, ez megint egy összetett kérdés, ki fog derülni az, hogy az újrahasználat adott vektoroknál lehetséges-e, vagy az, hogy hogyan lehetséges ez és az sem biztos, hogy ez minden vektornál ugyanaz az út lesz, de igen, lehetséges az is, hogy cserélni kell majd a hordozót.
🐉Mehehe a kínai vakcina. Na jó megérdemlitek:
❓Csepregi Pál: Meg még egy, tisztán szakmailag a jelen tudásod szerint beadatnád e a kinai és orosz vakcinát a szakmai története alapján? Beadást javasolnál-e pure politika mentesen a 70+-os szülednek? Tisztán a jelen szakmai ismereteid alapján. Köszi
❓Borsi-Nagy Gábor: Sziasztok! A kínai vakcinával kapcsolatban vannak esetleg új, tudományos hírek? Ajánlott vagy sem?
❗Teljesen őszinte leszek, mert azt gondolom ez a legcélravezetőbb. Nem értek egyet azzal, ami folyik, nem értek egyet a transzparencia hiányával és azzal sem ahogy ezt intézték, de nem félek a kínai vakcinától. Nem megyek bele az ilyen-olyan érdek kérdéseibe, mert nem szeretnék, tudom én is, hogy van, igen, engem is zavar. Igen, ajánlanám a 70+-os szüleimnek is, eltekintve attól, hogy 40+-osok 😃 de akkor mondjuk a nagymamáknak. Mindezt sajnos kénytelen vagyok az eddigi elölt vakcinás ismereteimre alapozni, mert másra nemigen tudom és ez baj. Tényleg. Az egész sunnyogás csak erősíti a bizonytalanságot, az elutasítottságot, pedig szerintem az az oltás sem rossz. Tekintve azt, hogy pandémia van, hogy sokan meghalnak, hogy 29 éves létemre, én is közepes tünetekkel kidőltem, hogy bezártság van és napestig sorolhatnám mennyi tényező rossz nekünk per pillanat én azt gondolom, hogy egyelőre minél hamarabb oltson mindenki amivel tud (és amit elfogad, mert megértem, esküszöm az aggályokat). Ha valaki a kínait is elfogadja, azzal is haladunk. Ha nekem per pillanat felajánlanák, hogy holnap (esélytelen mert most voltam beteg, de egy képzeletbeli világban) megkaphatom a Sinopharm vakcináját, akkor elfogadnám, mert egyetlen dolog biztos és az, hogy a betegséghez mérten a mellékhatások egy elölt vakcina esetén is elhanyagolható mértékűek és visszautalva saját magamra: ez egy haszon vs kockázat mérleg és bármilyen védőoltás toronymagasan veri a betegséget. Lesz elölt vakcinás működéses poszt, de addig is itt a magyarra fordított alkalmazási előírás: https://www.ogyei.gov.hu/…/Sinopharm_Tajekoztato…
Ez egy személyes dolog egyelőre, hogy én nem gondolom azt, hogy rosszul döntene az, aki elfogadja a kínai elölt típusút is (krónikus betegek azért az orvosukkal valasszanak oltást), de bárki dönthet úgy, hogy csakis nyugatit kér és ezt én ugyanúgy elfogadhatónak gondolom az átláthatóság hiánya miatt, viszont valamelyiket érdemes beadatni, azt nem gondolom elfogadhatónak, ha valaki semmivel nem szeretne, mert egyszerűen másokat is veszélyeztet ezzel.
🧟♀️A mutációk kérdésköre:
❓ Németh Krisztina: hali! Olvasom mostanában, hogy az oltások mégsem hatékonyak a mutációkkal szemben, pedig eddig azért bíztak a pfizerben, mert annak a technológiája működött volna azokra is. Erről tudnál egy kis agytágítást adni, hogy mi lehet emögött az info mögött?
❓Novák Péter: A mutációk kialakulása és fertőző-terjedő képessége érdekel. Hogyan tudják a kutatók s mutációk irányát kontrollálni az átoltottság növekedésevel, ha a vakcinák nem a fertőzés terjedését, hanem a kialakuló betegség súlyosbodását akadályozzák?
❓Rózsavölgyi Bernadett: Azt szeretném megkérdezni a mutációkkal kapcsolatban, hogy ha egy olyan mutáció következne be, amely oly mértékben változtatná meg a vírus szerkezetét, melyre a jelenlegi vakcinák már nem eléggé hatásosak, akkor mennyi időre lehet szükség új vakcina előállítására? Az mRNS vakcinákkal kapcsolatban olvastam a 2 hónap időtartamot, de a többi fajtáról még nem találtam infót. Több időt vehet igénybe a hagyományos, vagy a vektor vakcina módosítása? Egyáltalán – véleményed szerint – várható, hogy ily mértékű mutáció bekövetkezhet a nem túl távoli jövőben?
❗Nos először is néhány szó a mutánsokról, na nem az x-menes fajtáról sajnos, hanem a vírusok változatairól. Ez lesz az előnyösebb szó, a mutáns… nem kifejezetten jó csengésű jelen helyzetben. Erről már írtam én is, amúgy az egyik kedvenc posztom magamtól lol, nem önfenyezés, csak az egyik kedvenc témám ez (https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=114025200237784&id=109792307327740) és írtak mások is épp most (https://m.facebook.com/story.php?story_fbid=4298535890175695&id=100000579783079), de a legfontosabb dolgokat leszögezném itt is. A mutációk egy vírusnál teljesen természetesek. Nem furcsa és nem is váratlan dolog ez. A legtöbb ilyen megváltozás számunkra nem túl jelentős, de persze akad olyan is, ami az. A média nem túl nagy barátunk ebben az esetben, mert nagyon gyakran hoznak le ÚJ MUTÁNS !!!4!4!4!négy cikkeket, bár ennél sokkal többször is tudnának, mert még annál is gyakoribb az ilyen esemény, mint amennyire látszik, de ne adjunk ötleteket. Az, hogy ez érinti-e a vakcinák hatékonyságát már egy másik kérdés és minden esetben, amikor ez gyanús, a kutatók megvizsgálják (ehhez idő kell, tehát jobb óvatossággal kezelni, de semmiképp sem páni félelemmel). Ráadásul érdemes ezt minden vakcinára is megtenni (igen, a tudományoknak adatfétise van). Amit tudok mondani: ez nem egy bináris tényező, ami igen vagy nem, inkább spektrumként értelmezhető. Lehetséges, hogy x oltás y változattal szemben kevésbé hatékony, de ettől még valamiféle védettséget ad. Valamint a másik kérdés, igen, lehetséges olyan változat létrejötte is, ami ellen nem lesz megfelelően hatékony az x oltás. Az mRNS technológia nagy előnye, hogy könnyen adaptálható ehhez és nem kell újra végig vergődni magát az oltóanyagnak a sok fázison, hanem gyorsabban lehet engedélyezni. Igen, ez más típusú oltások esetében ennyire nem egyszerű. Szóval minden típusnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Nagyon fontos az előző kérdés vége. Másokat is veszélyeztetünk ha nem vesszük fel az oltást és ez a mutánsok miatt is van. Minél több lehetőséget biztosítunk a vírusnak a sejtjeinkben törtenő szaporodásra, annál valoszínűbb, hogy megváltozik, így azzal ennek esélyét növeljük, ha elutasítjuk az oltást még akkor is, ha mi magunk könnyen megúsznánk a betegséget.
👩🔬 Én is imádtam a Hogyan készült? sorozatot
❓Nohl Attila Rajmund: Hogy történik a vírus elölése? Iskolai emlékeim szerint a vírus nem élőlény, hanem „csak néhány molekula”: egy darab örökítőanyag meg egy csomó fehérje, ami körbeveszi. Ezt hogy teszik ennél is élettelenebbé? Az elölés után mi marad belőle és az miért nem veszélyes?
❗Hát igen. A vírusok nem felelnek meg az életkritériumoknak, ezért nem élnek, ajánlom ezt a memet (https://www.pinterest.co.uk/pin/757589968551310779/). Ezért jobb szó az inaktivált vakcina az elöltnél, de hogy válaszoljak is: Többféleképpen lehetséges, fizikai és kémiai módszerekkel, gondolom a Sinopharm a lényeg, úgyhogy azt béta-propiolaktonnal „ölik el”, ami azért előnyös, mert nem károsítja a vírus fehérjéit, tehát a számunkra fontos antigének érintetlenek maradnak. Gyakorlatilag a vírus örökítőanyagát teszi tönkre, így nem tud ezek után fertőzni, szaporodni a sejtekben. Szóval nem megölik a nem élőt, hanem inkább inaktiválják a fertőzőképes ágenst.
💉Oltási reakció vagy mellékhatás?
❓Kollár Endre: Lehet-e becslést mondani arra hogy mennyi idő után kezdenek termelődni a tüske fehérjék mRns és vektor vakcinák esetén beadás után? Ez orvosi kérdés, de igazából azt szeretném tudni, ha valaki oltási mellékhatásokat tapasztal, az a vakcinára mint hordozóra, vagy az általa hordozott fehérjére reagál. Tudom hogy ez nehéz kérdés, de azért leírom.
❗A tüskefehérjék azonnal elkezdenek termelődni, a kezdeti oltási reakciók, mint pl a láz, a veleszületett (vagy gyors) immunválaszunk miatt következik be, a védettség teljesen csak 2 hét alatt alakul ki azonban, mert az adaptív (lassabb, mint a veleszületett) immunválaszunk során fognak az antitesteket termelő sejteink keletkezni.
A „mellékhatás” kifejezést ez alapján át kell gondolnunk. A normális, immunrendszer működéséből fakadó reakciókat (láz, hidegrázás, fáradtság) várjuk, hiszen ezek a termelődött (vagy beoltott) antigénekre adott immunválaszunk miatt vannak. Ezeket szerencsésebb oltási reakcióknak tekinteni, mintsem mellékhatásoknak. Azok a reakciók amiket „nem várunk” (pl allergiás reakció, nyirokcsomó duzzanat), azokat hívjuk mellékhatásnak, hogy ezek mi miatt vannak, azt van amelyikre már rábizonyították (pl PEG származékok tudhatnak allergiát), van amelyikre pedig még nem.
🏆Melyik a jobb versenyünkben:
❓Réthy György: Az mRNS/vektorvakcina vs. inaktivált vírus vakcina területen számomra leginkább az a kérdés, van-e előnye annak, ha a vírus külső struktúrális fehérjéreinek (E, M, N) epitopjaira is termelődnek antitestek? Ha jól értem, védelmet elsősorban a szaporodását akadályozó, az S fehérje RBD-hez kapcsolódó antitestek adnak. Milyen szerepük lehet a többi antitestnek? Tudnak kárt tenni benne más külső antigénekhez kapcsolódó antitestek? Vagy netán a felismerésben tudnak segíteni (különösen a mutációk esetében)? Vagy semmilyen komolyabb előnyt nem adnak?
❗Tulajdonkeppen, lehet, hogy igen jobban védhet mutációkkal szemben, mert több az epitóp, de lehet az is, hogy ez nincs így és csak az S-protein számít. Sajnos ennél jobb válaszom nincs. Az igazi előnye a kínai vakcinának szerintem inkább a tárolhatóságban rejlik, a többi adatok nélkül (mondtaaaam) egyelőre hipotézis.
🧬Én melyiket:
❓Wagenhoffer Zoé: Melyiket választanád a jelenleg hozzáférhető oltások közül, és van-e olyan, amelyiket elutasítanád bármi miatt?
❗Jelenleg a Pfizert szeretném a legjobban, ha választhatnék, de emögött kizárólag személyes preferencia áll, a helyzetre való tekintettel és a működési elveket latba véve gyakorlatilag bármelyiket.
🪥Egy kis vallásgyalázás:
❓Orosz Krisz: Én maradnék a korábbi vonalon. A komoly kérdéseket úgyis felteszik a többiek 😉 A midikloriánok összetételét tudod? 😉 🤓
❗A midichlorianok saját tudattal rendelkező életformák, így tehát a kémiai összetételük gyakorlatilag megegyezik egy emberével. Vagy májashurkáéval. Vagy nem. Igazából attól függ hogy kit kérdezel, egy purista tuti hogy keresztre fog feszíteni már azért is, hogy a szádra merted venni a szót (persze ha mázlid van, a saját melldöngetésétől nem fogja meghallani), a Disneygyűlölő pszeudopurista rád fog linkelni egy gondosan fenntartott linkgyűjteményt terjengős leírásokkal és kutatási anyagokkal Legendsből (és ha mázlid van, csak a fele lesz aurebesh), én inkább azt mondanám, hogy az Erő maga az egyensúly, ami által minden megrendelt ananászos pizzára jut egy normális, nem érdemes nagyon belemenni.
☕Marad az élet értelme:
❓Heizer Árpád: Tényleg 42?
❗Biztos ünneprontó leszek, de úgy emlékszem, hogy lehetetlen, hogy a végső kérdés és a végső válasz egyszerre, ugyanabban univerzumban létezzen.
🤔Most akkor fertőzhetünk vagy sem?
❓Sovcsik Laci: Oltottak közt is, ès a “facebookhuszárok” közt is nagy a vita arról, hogy az oltottsággal vajon átadhatom -e a vírust, ha elkapom. Főleg a Pfizer oltásnál.
Nagyon sok komoly, politikától független oldalt néztem ezügyben, és egyik szöges ellentetje a másiknak.
Szóval, érdekelne, hogy hogy áll most ehhez jelenlegi állapothoz a tudomány? Lesz -e oltás okozta nyájimmunitás? Mitől függ? Elég az antitest?
❗Először is nagyon fontos megérteni ezzel a kérdéssel kapcsolatban, hogy hogyan működik a tudomány. Az emberek közti félreértéseket az okozza ezzel kapcsolatban, hogy egy kutató (ha olyan is) nem mondja azt, hogy biztosan nem, vagy biztosan igen, amíg erre nincsen egy kellően hiteles adathalmaz alapján készült tanulmány (adatok reeeeeee) 😃 De tökre komolyan, azt a tudóst, aki határozott választ ad úgy, hogy nincs mögötte kutatás, távolságtartással kell kezelni. Igen, sokszor tűnhet úgy a válaszadás módja miatt, hogy a tudós vagy nem tud semmit vagy arrogáns, azonban közel sem ez a helyzet, szimplán csak tisztában van vele, hogy milyen súlya van a szavainak, és hogyha az ember hét-nyolc-kilencszámjegyű dollárösszegekkel vagy emberéletekkel gombfocizik napi szinten, ez kifejezetten előnyös.
Az, hogy az oltott fertőzhet-e, egy ilyen kérdés. Nincs adat, előfordulhat, hogy igen, azonban VALÓSZÍNŰLEG a fertőzés továbbadásától is védhetnek az oltások. Van, ahol erre van valamiféle adat, az pl a Pfizer (9) és a Moderna (10) preklinikai kísérletei során tapasztaltak. Itt ugyanis azt látták állatoknál, hogy a vakcina védett a továbbadástól is. Oltott emberi tesztalanyokat azonban nem etikus dolog visszafertőzni a vírussal, ezért marad a várakozó álláspont. Ígéretesek továbbá az Izraelben tapasztaltak a Pfizer oltásával kapcsolatban (11). Az, hogy a többi oltással mi van ezzel a kérdéssel kapcsolatban, akkor fog kiderülni, ha lesz egy kellően nagy átoltottságból származó adathalmaz (bruh). Szóval a Pfizer oltása elég valószínű, hogy véd a továbbadástól is. A Modernáé is optimizmusra ad okot. A többi pedig védhet, ez ki fog derülni.
Igen, a klasszikus értelemben vett nyájimmunitás függ ettől is, de az is jó, ha nem leszünk súlyosan betegek a vírustól, mert az azt jelenti, hogy nem tud akkora mértékben elszaporodni a szervezetben, még ha egy rövid ideig fertőzni képesek is lehetünk oltottan. Hangsúlyozom ez nem biztos, mert nincs adat (meh).
(Továbbá úgy tűnik a covidnál a sejtes immunválasz a jellemzően aktívabb, szóval elég-e az antitest részére a kérdésnek: jóval összetettebb minden esetben egy immunreakció, mint csak az antitest.)
Képnek egy néhány hónapos mémet választottam, hátha van, aki még nem látta, folyt köv….
Források:
1 Susan Payne, Family Coronaviridae
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7149805/?fbclid=IwAR1P8-b9kuTtKPUWo9YSeMH2Qo3Tvd_DVaWDLrpCHGKD9D0WPfrvFnok_hw#__ffn_sectitle
2 Margaret A. Liu, Immunologic Basis of Vaccine Vectors, Review
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S107476131000364X?fbclid=IwAR0JMUX-klNunJA78krcd8n6zUCHkwVWqkhJ3B0FYMdyT2Tgv4JkkZ8dSYc
3 Elizabeth S. Gabitzsch, et al.,
Novel Adenovirus type 5 vaccine platform induces cellular immunity against HIV-1 Gag, Pol, Nef despite the presence of Ad5 immunity, Vaccine, Volume 27, Issue 46, 2009
4 Eric A. Weaver et al.,Comparison of Replication-Competent, First Generation, and Helper-Dependent Adenoviral Vaccines
5 Ariane RodrÃguez et al., Evaluation of a prime-boost vaccine schedule with distinct adenovirus vectors against malaria in rhesus monkeys, Vaccine, Volume 27, Issue 44, 2009
6 Sampa Santra et al., Heterologous prime/boost immunizations of rhesus monkeys using chimpanzee adenovirus vectors, Vaccine, Volume 27, Issue 42, 2009
7 Nia Tatsis et al., Adenovirus Vector-Induced Immune Responses in Nonhuman Primates: Responses to Prime Boost Regimens, J Immunol May 15, 2009, 182 (10) 6587-6599;
8 Erin E. Thacker et al.,Strategies to overcome host immunity to adenovirus vectors in vaccine development
9 Annette B. Vogel et al., A prefusion SARS-CoV-2 spike RNA vaccine is highly immunogenic and prevents lung infection in non-human primates
10 Kizzmekia S. Corbett et al.,SARS-CoV-2 mRNA Vaccine Development Enabled by Prototype Pathogen Preparedness
11 Israel finds BioNTech/Pfizer vaccine reduces virus transmission
