Oltásom története, 9. nap – Mi, érted

Oltásom története, 9. nap

Oltásom története 9. nap
Oltásom története
9. nap
Január 1-én kaptam meg a koronavírus elleni oltásomat és ennek örömére naplót indítottam, hogy mi történik velem nagyban és molekuláris szinten a következő 30 napban. Igyekszem közérthetően és helyenként illusztrálva bemutatni az eseményeket. Előre bocsátom, hogy a közérthetőség fontosabb szempont lesz, mint a tűpontos immunológia leírat, ezzel lehet nem egyetérteni, a kritikát szívesen fogadom. (Hogy miért vetemedek ilyenre, azt írás alján lehet megtalálni).
Nézzük mi a helyzet az 9. napon:
• MÉG MINDIG JÓL VAGYOK. Semmilyen szokatlan dolgot nem észleltem. És 4 nap elteltével az USA-beli kolléga is kiválóan érzi magát.
• Újabb PCR-om lett negatív. Nem saját kedvtelésből készült, járványügyi elrendelés. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK, régebb ÁNTSZ, még régebb Köjál) szabályait és előírásait kell követni. A KÖZEGÉSZSÉGÜGY NEM JÁTÉK. Belegondolni is nehéz, hogy hány ponton VIGYÁZZÁK AZ ÉLETÜNKET AZ ÁLTALUK HOZOTT SZABÁLYOK: hogy mit eszünk, iszunk; hogyan eszünk; milyen ruhát veszünk magunkra; milyen körülmények között dolgozunk; mi történik velünk, ha megbetegszünk; mi történik egy rendelőben, kórházban, patikában; hogy ki gyógyít minke; milyen elvek alapján kutatták ki azt, amivel gyógyítanak minket; milyen víz folyik a csapból; mivel takarítunk; még az is, hogy milyen sugárzások érhetnek minket és még millió más dolog. Az is hozzájuk tartozik, hogy mit kell tenni egy járvány idején, hogy minél kevesebben haljanak meg, és mielőbb véget vessünk a járványnak.
• Mert vannak járványok. A kisebbek egy meghatározott területen pusztítanak, a nagyok átívelnek kontinenseken is. Ezeket nevezzük pandémiának. A SARS-COV-2 vírus (továbbiakban koronavírus) egy ilyen pandémiát okoz. De vannak más fertőző betegségek is, amelyek milliók életét követelik: a tuberkolózis, a fertőzéses hasmenések, a malária, az influenza és a kanyaró is szedi az áldozatait. Ebből talán a kanyaró a legbosszantóbb. Mert nagyon jó oltással rendelkezünk ellene, és kizárólag csak az embert betegíti meg. Tehát lenne rá esély, hogy a fekete himlőhöz hasonlóan leradírozzuk a térképről. A kanyaró kiirtását az oltásellenes mozgalmak is akadályozzák. Annak ellenére, hogy a kanyaró oltása a legtöbb országban hatóságilag kötelező, nem mindenhol sikerül betartani a szabályokat.
• Az egészségügyi beavatkozásoknál főszabályként követendő A TÁJÉKOZOTT BELEEGYEZÉS ELVE. Ez azt jelenti, hogy mivel minden egészségügyi beavatkozásnak van valami kockázata, ezért előzetesen tájékoztatni kell a pácienst erről, hogy eldöntse szeretné-e a beavatkozást. A legtöbb esetben lehetőség van arra, hogy ha nem vállalja a kockázatot, akkor lemondhat a beavatkozásról. Ekkor persze az annak elmaradásából fakadó kockázatot vállalja. Pl. ha valakinek rákja van, akkor az orvosok elmondják, hogy milyen kezelésre van lehetőség, azoknak mik a következményei és a kockázatai, de azt is elmondják, hogy mik a kilátások akkor, ha nem történik meg az a felkínált kezelés. MIUTÁN A BETEG TÁJÉKOZÓDOTT, MEGHOZZA A DÖNTÉST. ÍGY AZ ORVOST NEM VISELI (NEM IS VISELHETI) A DÖNTÉSSEL JÁRÓ FELELŐSSÉGET, a kivitelezésért felel (az is épp elég). Ebben a helyzetben az a nehéz, hogy az orvos nem tudhat mindent a betegség lefolyásáról, nem látja a jövőt, a beteg viszont – érthetően – minél pontosabb információkat szeretne kapni. Ebben a helyzetben sokat segít a másik megértése, a kölcsönös empátia.
• A koronavírus oltásnál is tájékozott beleegyezés van. De mint azt a kötelező oltásoknál láttuk, lehetőség van a nagyobb közös érdek alapján az egyén döntési szabadságát korlátozni. (Itt senki ne horkanjon fel, ezzel az elvvel elég gyakran találkozunk pl. az adófizetésnél. Szabadon felhasználható a fizetés, kivéve az a rész, amit járulék formájában levonnak. Ez is a járulékfizetőt illeti pl. majd nyugdíj formában, de nem dönthet róla.)
• A tájékozott beleegyezést követően egy KOCKÁZAT-HASZON ELEMZÉS TÖRTÉNIK: MÉRLEGRE KELL TENNI AZ OLTÁS ELŐNYEIT ÉS KOCKÁZATAIT, MÁSRÉSZRŐL AZ OLTÁS ELMARADÁSÁNAK ELŐNYEIT ÉS KOCKÁZATAIT IS MÉRLEGELNI KELL!
• Eddig rengeteg szó volt az oltás igen alacsony kockázatairól, volt szó az oltás előnyeiről, de nem volt szó az oltás elmaradásából fakadó oldalról, vagyis arról, hogy mi lesz, ha nem oltatunk: előbb-utóbb covid fertőzés.
• Annak ellenére, hogy mindenki környezetében van már olyan, aki komolyan beteg volt a koronavírustól, rengeteg tévhit kering róla pl. „csak egy sima influenza”. Először is az influenzát ne becsüljük le! Az igazi influenza kemény dolog, ne keverjük össze náthával! Másodszor sajnos durvább, mint az influenza. Világszerte 90 millió beteg, 2 millió halott, 2 % feletti halálozási arány és 10 % felett kerülnek kórházba a fertőzöttek. Hogy ez mit is jelent, arról készítettem a WHO adatai alapján néhány ábrát. Az adatok 2018-ból és 2019-ből származnak. (Kerekítettek, az influenza megbetegedés számát kalkuláltam a halálesetből és a halálozási rátából.)
• Ezek alapján könnyen látható mi a baj: Bár nem covidban betegednek meg legtöbben világon (1. ábra), de az elmúlt 12 hónapban valószínűleg a legtöbb fertőzésből fakadó haláleset covid miatt történt (2. ábra). A halálozási arány szerencsére elmarad a kanyarótól, vagy a TBC-től (3. ábra). De ez utóbbiak sérülékeny betegcsoportban pusztítanak: gyerekek körében (kanyaró) és leromlott szociális helyzetű, dohányosok körében (TBC). Végül látható, hogy a koronavírus beverekedte magát az igazi halálhozó nehézfiúk közé (4. ábra).
• A másik probléma, amiről gyakran szó sem esik, hogy mindezt úgy hozta össze a koronavírus, hogy az elmúlt 12 hónap másról sem szólt csak a védekezésről. Majdnem mindent feláldoztunk a koronavírus oltárán: a társas kapcsolatainkat, a kulturális életünk egy részét, a gazdasági termelés jelentős részét, a tanulás és tanítás bizonyos formáit, a sportolás bizonyos formáit és még számos dolgot, ami jó az életünkben. Soha semmilyen betegség ellen nem küzdött ilyen elszántan az emberiség és mégis: 2 millió halott – és akkor nem említettük az egészségügyi rendszerek túlterheléséből származó további áldozatokat.
• Ezek alapján érdemes megítélni a koronavírust! Ezt is számításba kell venni az oltással kapcsolatos döntésnél, nem csak az 1 a 100 000-hez arányú anafilaxiás sokkot. Így, lesz valóban TÁJÉKOZOTT A BELEEGYEZÉS, vagy a nem-beleegyezés az oltásba.
• Tehát ez az igazi arca annak a fertőzésnek, amivel szemben most már 8 NAP ELŐNYÖM VAN. Az immunfolyamatokról viszont csak holnap lesz szó.
Folytatás holnap.
A nevem Lőrincz M. Ákos. A naplót magánemberként vezetem, egyébként a Semmelweis Egyetemen szereztem PhD fokozatot immunológia témában. Jelenleg belgyógyászként a Szent György Kórház kardiológia osztályán dolgozom, de most a COVID járvány miatt az intenzív osztályon igyekszem segíteni koronavírus fertőzöttek ellátását. Félállásban továbbra is a SE Élettani Intézetének adjunktusa vagyok, kutatási területem az immunrendszer és kórokozók interakciója és az extracelluláris vezikulák.

Vélemény, hozzászólás?