Meggondolták magukat??? Az oltottak vírusterjesztéséről, a védettség szintjeinek értelmezéseiről, a ritka mellékhatásokról, a szőrös malacokról – Mi, érted

Meggondolták magukat??? Az oltottak vírusterjesztéséről, a védettség szintjeinek értelmezéseiről, a ritka mellékhatásokról, a szőrös malacokról

Eddig azt mondták, hogy csak a súlyos lefolyástól véd az oltás, a terjedéstől nem, most meg azt mondják attól is védhet, akkor most mi van? Meggondolták magukat?” – olvastam egy random cikk alatti kommentben.

Tegyük hát ezt is tisztába.

Természetesen a kommentelőnek azt tudtam volna válaszolni, hogy nem egészen, legalábbis valamit félreértett, de úgy döntöttem, hogy megírom posztként.

Ahhoz, hogy ezt át tudjuk látni, egy kis idővonalat lenne szükséges áttekinteni, szóval így terveztem meg a posztot, hogy időutazzunk egy kicsit együtt, még akkor is, ha annak ellenére, hogy 2021 van, légdeszka meg önmegkötős cipő helyett rollereseket és SARS-CoV-2-t kaptunk, a múltba azért érdemes lesz visszatekinteni a jobb megértésért.

 

Az állatkísérletek, amik “nem voltak”:

Mit tudtunk meg ezekből?

A Pfizer/BioNtech Comirnaty nevű oltásának preklinikai fázisából például azt, hogy

  • Az oltott rézuszmajmoknak és egereknek is lett immunválasza, neutralizáló antitestjeik és sejtes válaszuk is.

  • 100%-ban megvédte az oltás a majmokat a súlyos tüdőgyulladástól.

  • Oltott majmok fertőzését követően az alsó légutakból nem volt kimutatható vírus RNS, valamint 3 nappal a fertőzést követően a felső légutakból sem.

  • Nem volt toxikus az oltás, nem lett súlyos mellékhatásuk és nem tapasztaltak antitestfüggő felerősődést (ADE).

*Itt nem fogom leírni az összes oltás preklinikai fázisát, mert nem ez a lényeges, hanem az, hogy lássuk körülbelül milyen következtetéseket vonhatunk le egy ilyen vizsgálat eredményeiből, mennyi információt nyújt, úgyhogy egyetlen példát választottam. (1).

  • Egy másik fontos dolog azért, hogy Modernáéktól kicsit részletesebb adatok vannak, az oltott állatok fertőzésére ezeket még érdemes megnézni: preklinikai vizsgálataik során néhány oltott állatnál ki tudták mutatni a felső légutakból a vírus szubgenomikus RNS-ét (3 állat a 8-ból), a megfertőzés után 1 nappal, jellemzően a harmadik naptól már nem, maximum ritka esetekben (1 állat a 8-ból). (2)

  • Ezek a terjesztés, hordozás kérdéskörének első nyomai voltak, de semmi sem jelenthető ki ezek alapján emberekre és főleg nagyobb csoportjaikra vonatkoztatva biztosan, csak részinformációk.

Mik maradtak a kérdések ekkor? Hát… még elég sok minden, és szerintem magától értetődő feltennünk:
 

Emberekben is hozza-e ezeket az eredményeket a védőoltás?

2020 április-május, Klinikai fázisok – I/II:

Mit tudtunk meg ezekből?

Ezekben a fázisokban relatíve kis számú tesztalany vesz részt. Ekkor jött elő a CanSino, a Moderna és a Pfizer/BioNtech a klinikai egy-kettővel, amiből megtudhattuk, hogy az oltások embereknél is immunogének és nem okoznak olyan sűrűn egészségkárosodást a tesztalanyoknál, ami már ilyen kis számú embernél kijönne, valamint sejtes és antitest választ is hoztak (3,4). Érdemes itt megemlíteni, hogy mRNS oltásból eddigre klinikai I/II alatt már volt egyéb kórokozók általi betegségek elleni ugyanilyen technológiájú védőoltás (HIV, Zika, influenza), szóval az már sejthető volt, hogy a “biztonság” elfogadható lesz. (5,6)

 

Mik maradtak a kérdések akkor?

  1. Az embereket nem annyira etikus dolog fertőzni kísérleti céllal, olyan kórokozóval, ami potenciálisan halálos megbetegedéshez is vezethet, mint ahogy az állatkísérleteknél írtam. Szóval arra, hogy mi van, ha találkozik egy oltott ember a vírussal, ez nem szolgáltatott információt. Ez maradt tehát kérdés, amit innentől tologatni fogunk magunk előtt, illetve egy csomó másik:

  2. Milyen védelmet ad a valós betegség ellen?

  3. Van-e olyan ritka mellékhatása, ami csak több emberen mutatható ki?

  4. Függenek-e ezek bármilyen egyéb tényezőtől (nem, rassz, súly, tudnám sorolni még pár napot, úgyhogy haladjunk tovább)?

2020 november-december, Klinikai fázis III

 

2020 november-december hónapjában nyilvánosságra kerültek az első klinikai fázis 3 vizsgálatok eredményei, ezt követte libasorban a többi fokozatosan oltóanyagonként.

 

Mit tudtunk meg ezekből?

  1. Nem tapasztaltak jelentős/túl gyakran előforduló mellékhatásokat nagyobb mintán sem. (A súlyosabb tapasztalatok későbbiek, nem a harmadikfázisból, hanem az utánkövetésből valók, az mRNS alapúaknál ezek az anafilaxiás reakciók voltak, a Pfizer esetén ezt 11/1 millió oltott gyakoriságúnak, a Moderna esetén 2,5/1 millió oltott gyakoriságúnak írták le. Úgy találták, hogy ezek a súlyosabb allergiás reakciók azoknál gyakoribbak, akiknek volt már korábban anafilaxiás reakciójuk másra.)

  2. Az egyes oltások hatékonyságát is megtudtuk, azonban fontos, hogy ezeket a hatékonyságokat hogyan is értelmezzük, és azt hiszem itt van a kutya elásva. Szóval vegyünk egy példát, amiről azt tudtuk meg, hogy a hatékonysága 95% körüli, ezek voltak (kerekítve) az mRNS oltások. Ez azt jelenti, hogy az oltott csoportban 95%-kal kevesebb TÜNETES megbetegedés fordult elő, mint a nem oltott csoportban, nem többet és nem is kevesebbet. Minden kísérleti módszernek vannak előnyei és limitációi, természetesen ennek is, amit most nagyon-nagyon dióhéjban megpróbálok elmagyarázni (20).

A módszer előnyei: A harmadik fázisú klinikai vizsgálatokban randomizált, placebo-kontrollált dupla-vak vizsgálatot végeznek.

Szedjük ezt kicsit szét, hogy lássuk mi az, amit megtudhatunk belőle és mi az, amit nem:

  • Randomizált, tehát a tesztalanyokról random módon dől el (pl. véletlenszám generátor segítségével, emberi döntéstől függetlenül), hogy oltást kapnak-e vagy placebót. Ez azért fontos, mert így a két csoport között semmilyen eltérés nincs, azon kívül, hogy védőoltást kaptak-e, vagy sem. Tehát minden hatást betudhatunk a kezelésnek, ezt pedig más módszer nem tudja.

  • Azért placebó-kontrollált, mert van placebó (meglepő mi?), azaz egy olyan kontrollcsoport, akik hatóanyag nélküli oltást kapnak, és azért dupla-vak, mert a tesztalanyok nem tudják placebót, vagy védőoltást kapnak-e (ettől lesz egyszer szimpla-vak) és mert az oltást adó orvos sem tudja placebót, vagy valódit olt (itt a másik vak). Mármint placebó-, vagy valódi oltást, pedig sokkal viccesebb lenne, ha például egy ballisztikai zselékocka lehetne a placebótesztember. Komolyra fordítva, így minden emberi akaratlagos vagy akaratlan tényező is ki lesz küszöbölve ténylegesen, a különbség a két csoport között csak a kezelés lesz. Ennek a módszernek van tehát a legnagyobb bizonyító ereje ok-okozati összefüggéseket figyelembe véve, a többi vizsgálathoz képest (amelyek megfigyeléseken alapulnak, pl utánkövetés, mellékhatások jelentése), viszont nyilvánvalóan, mint minden módszernek, ennek is vannak limitációi, melyek ellenére nagyonis szükségesek maradnak. (7)

A módszer limitációi: Mindent nem fogok felsorolni, próbálok minden bekezdést rövidre húzni és arra koncentrálni, de kettő fontosat kiemelek, mert az AstraZeneca miatt aktuális.

A két legfontosabb dolog tehát, az időbeli és a minta méretére vonatkozó korlátoltság.

Ezek közül is koncentráljunk most a másodikra jobban kicsit az Astra miatt, vagy inkább magyarázataként.

  • Vegyük példának a Pfizer/BioNtech védőoltásának fázis hármas vizsgálatát, melyben 43,538 tesztalany szerepelt. Ez NAGYON sok, oltásokra futnak a legnagyobb mintaelemszámú vizsgálatok amúgy is. Ebből 21,720 fő kapott oltást és 21,728 fő placebót (némi késztetést érzek, hogy áttehessek 4 főt a másikba, nem vészes) (20). Tisztán látszik, hogy egy ilyen vizsgálatból nem tudunk meg olyan kockázatokat, amik 1 embernél fordulnak elő például 100 ezerből, vagy 1 embernél a millióból. Ezekhez sokkal több tesztalany kellene, annyi amennyivel sétálunk lehetetlen felé, szemléletesebben:

  • Ha egy elképzelt vizsgálatban 100 ezer oltott tesztalany és 100 ezer placebocsoportos lenne, akkor sem lehetne kimutatni egy 1:100,000 gyakoriságú ritka mellékhatást. Ez esetben azt várnánk, hogy egyetlen főt kapunk az oltott csoportban és 0-t a placebóban, ami lehet véletlen ingadozás okozta is. Másképp: Nem lehetne igazolni, hogy ez a különbség szignifikáns. Ha vennénk egy-egy millió főt, akkor már jók lennénk, mert ebből az elméleti, kizárólag oltás által okozott hatásból már lenne 10 főnk az oltott csoportban és 0 a placebóban. Ez már okés lenne, ha meg lehetne szervezni ekkora vizsgálatot. De nem lehet, sosem lehetett, nem csak most és nem csak védőoltások kapcsán, hanem bármi kapcsán sem. Ezért fontos az utánkövetés, hiszen ilyen ritkaságú mellékhatások felderítésére kizárólag a tözskönyvezés után, a széleskörű használat fázisában van remény és ezt láttuk most élesben az AstraZeneca oltásánál. Sőt, ráadásul mindebből azt láttuk, hogy ez a rendszer működött és jól működött: megtalálta a mellékhatást, traszparensen kivizsgálta, mellékhatások közé került egy ilyen ritka esemény. A következő kérdés, hogy egy ilyen ritka mellékhatás megváltoztatja-e a haszon/kockázat arányt; a járvány jelenlegi helyzetében és jelen tudásunk szerint nem. Úgy, ahogy pl egy fájdalomcsillapítót sem vonnak ki a forgalomból egy minden 100 ezer főből egynél jelentkező ritka mellékhatás miatt, csak eddig nem vetült erre ilyen óriási rivaldafény, csörgedezhetett minden a saját medrében, a lőtéri kutyát sem érdekelte, ahogy mondani szokás. Ezért írtam mindig eddig is azt, hogy ez a dolgok természetes útja. (7)

  • Pánikra semmi ok – tudom ez most nem így látszik a folytonos hírekből – és itt jönne be az egyes médiumok szalagcímeinek felelőssége, de nincs kedvem kötekedni, ez van. Csak kezeljük helyén akkor már mi, szóval igazából nagyobb esélyed van autóbalesetben meghalni, mint az Astra CVST kockázata, ettől még mindenkinek jogában áll nem kérni, aggódni emiatt, megérthető, csak mondom, hogy pánikolni, ellenségeskedni értelmetlen. Szerintem amúgy előbb-utóbb minden oltásra várható ilyen vizsgálat, hiszen semmi sem 100%-ig biztonságos, az előbb említett fájdalom-, vagy lázcsillapítók sem azok, de még autóba ülni sem az, hogy újra ismételjem saját magam, és ez akkor is igaz lesz, hogyha nem látható méretű a veszély forrása. Összefoglalva ha akarjuk, ha nem, vannak olyan tényezők, amik csak a tömeges oltások során, utánkövetéssel derülhetnek ki. (7)

 

Mik maradtak a kérdések?

  1. Tehát vissza a tárgyhoz, ezek után olyan kérdéseink maradtak, hogy:

  2. Mi van a kisebb alcsoportokba tartozó emberekkel? (várandósok, szoptató anyák, allergiások, különböző autoimmun betegek stb..)

  3. Az oké, hogy a tünetes megbetegedéstől (vakcinától függő) x%-ban véd, de vajon a tünetmentes pozitivitást hány százalékkal csökkenti?

  4. Mennyiben véd a hordozóvá válástól?

  5. Lehet-e fertőző az oltott?

  6. Mennyi ideig áll fenn a hatása? (mivel ugye az időt nem lehet meggyorsítani és az időtényezőt ugyanúgy említettem a limitációknál)

Félreértések sorozata:

  • Amikor ezeket az eredményeket láthattuk, voltak olyan nyilatkozatok, hogy az oltások nem védenek a terjedéstől, terjesztéstől, hordozóvá válástól, tünetmentességtől, kizárólag a betegség súlyossá válásától. Namost ez azért még ekkor sem volt teljesen így. Most meg már pláne nincs így. A helyzet az volt ebben az időben, hogy NEM TUDTUK, hogy az oltás mennyire gátolja ezeket (kiegészítésként: a védettség még csak nem is egy bináris igen-nem kérdés, hanem inkább egy skálaként értelmezhető) és az volt a lényeges, hogy a több tízezer tesztalanyon végzett vizsgálat alapján annyi volt kijelenthető, hogy súlyos lefolyástól/tünetes betegségtől biztosan véd az oltás, mégpedig ilyen és ilyen hatékonysággal. Nagyon nem mindegy, hogy a terjedés kérdéskörére ebben az időben rendelkezésre álló információk alapján azt mondjuk, hogy biztosan nem véd, vagy azt, hogy nem biztos, hogy véd, vagy azt, hogy nem tudjuk milyen hatékonysággal véd. Válasszunk be ide egyet szép magyar mondásaink közül: nem mindegy, hogy vörös szalag, vagy szőrös… és mennyit számít ez a félreértések elkerülésében.

  • Az “oltások csak 1-3-6 hónapig védenek, 1-3-6 havonta újra kell oltani” – kérdéskör. Ezek is terjedtek, mint a tűz, pedig valójában ekkor még nem volt erre nézve adat. Talán az keveredhetett össze, hogy a betegségen való átesés után szerzett immunitásra már csordogáltak ekkor adatok. Jelen időben a Moderna oltása után 6 hónappal is magas antitest titereket mértek (ez nem jelenti azt, hogy tovább nem, csak azt, hogy eddig biztosan, valamint az immunválaszunk csak egy részéről nyújt információt) (8). A Pfizer sajtóközleményében továbbá olvasható, hogy 6 hónap után is jó hatékonyságot mértek a gyakorlatban, tehát ez nem antitest titer mérés volt. (28)

Rise of the Variánsok (aka dö malaciz end dö wolf):

2020 decemberében írták le a brit (B.1.1.7) és a dél-afrikai (B.1.351) variánst. Most kicsit ugrálunk az időben, mert csak picivel később a brazilt (P1) is sikerült leírni. Mint mondtam, számos mutáció létezik, és ennél a háromnál több variáns is, de ezek azok, amik számunkra a legjelentősebbek és a legtöbb aggodalomra adtak okot (amúgy a kutatók folyamatosan monitorozzák a variánsok megjelenését, jelentőségét). Szóval először is ki kellett derülnie, hogy a három vérszomjas mutáns ki tudja-e kerülni az oltásokkal és a fertőzésen való áteséssel szerzett immunválaszunkat. A kedvenc variánsaink több mutációt is hordoznak, amik jelentősek, de ezek közül is a leghírhedtebb az E484K néven anyakönyvezett darab, amit nagyon viccesen angol ajkúak “eek”-nek is szoktak hívni.

Szóval ez az, ami bizonyos mértékig bizonyos antitestek kikerülésében segíthet a vírusnak a feltételezések szerint. Szerencsére azonban az S-fehérje amúgy több ponton is ”támadható” és sejtes immunválaszunk is lehet, szóval a végére az is kiderült, hogy nem képesek ezek a variánsok sem egészében kikerülni az immunválaszt. Magyarról magyarra fordítva: működnek ellenük az oltások különböző hatékonyságokkal oltástól függően, de ezt természetesen minden egyes új “gyanúsabb” variánsnál majd meg kell vizsgálni. (9-12).

De itt is olvastam olyan híreket, hogy “a dél-afrikai mutáns kikerülheti az oltásokat”, ami abban az időben igaz is volt, hiszen megvolt rá az esélye, de attól, hogy végül nem minden esetben lett így (13), már nem siettünk megnyugodni, persze a negatív hírek nagyobbat ütnek, de így keletkeztek itt is azok a kommentek, kérdések, gondolatok sokak fejében, hogy minek oltassak, ha a) nem véd a hordozóvá válásomtól b) terjeszthetem a vírust c) még a mutánsoktól sem véd meg. Ezek azok a dolgok, amik egyszerűen simán egy kiforgatott valóság alapján születtek meg, hogy ebben kinek milyen szerepe volt/van, azt hagyjuk, de ezért kártékony a félinformációkkal történő félrevezetés. Annyi biztos, hogy nem az emberek hibájának tartom azt, ha ezek megfogalmazódnak bennük, simán több helyről kellene érkeznie a valós információknak. Aztán gyűrűztek tovább és ezekből születtek meg a “szupergyilkosmutánsok lesznek az oltások miatt” álhírek is, amikről ezen az oldalon már volt szó és kaptam is érte hideget, meleget…

(Itt, vagy itt olvasható.)

Fokozatos információszerzés – Legújabb eredmények:

2021 Január-Március

  1. Ezen időszak alatt Izraelben gyűjtött adatok alapján a Pfizer/BioNtech védőoltása 97%-os hatékonyságot mutatott TÜNETES brit variánssal történő betegségek és halálok megelőzésében (14)

  2. 94%-os hatékonyságot mutatott a második dózis után két héttel a tünetmentes PCR-pozitivitás megelőzésében Izraelben a Pfizer/BioNtech vakcinája (14,15)

  3. Amerikában a CDC mérése alapján 2 dózis után 2 héttel 90%-ban előzte meg a PCR pozitivitást a Pfizer/BioNtech és a Moderna oltása (16)

  4. Az első dózis után 14 nappal ez a két mRNS vakcina amerikai mérésekben 80%-ot hozott (16), az Egyesült Királyságban 72%-ot (16,17), Izraelben pedig 60%-ot a PCR-pozitivitás megelőzésének tekintetében (15,16)

  5. Csak tünetmentes PCR-pozitívakat vizsgált továbbá egy tanulmány, mely 72%-os csökkenést állapított meg az oltottak körében. (18)

  6. Ezekből levonható az a következtetés, hogy hogyan befolyásolhatják ezek az oltások a terjedést is, és mivel tünetmentesek is szerepeltek a vizsgált személyek között. A szimpla PCR pozitivitástól is magas százalékban védtek, ez azért fontos, mert ha a tünetmentességtől is nagy hatékonysággal véd, akkor már a terjesztésre/terjedésre is komoly csökkentő hatása van. Még nagyon korai adatokról beszélgetünk és itt, mivel megfigyelés alapú, nem pedig a fentebb említett vizsgálati módszerről beszélünk, más limitációkat kellene figyelembe venni, hiszen ennek is vannak (erről talán máskor, de a legnagyobb hátránya a fázis háromban alkalmazott módszer legnagyobb előnye – confounding (az oltott és nem oltott csoportok az oltás tényén kívül másban is eltérhetnek)), ezért is szükséges mindkettő.

Mit tudunk most:

 

A többi oltásra vonatkozó adatokat bevezettem egy táblázatba, amit csatolok a poszthoz a terjedelem emészthető szinten tartása érdekében, felső indexben az adatok forrásai. Tudjuk tehát azt, a fázis hármas vizsgálatokból, hogy milyen százalékban lehetünk védve a tünetes megbetegedésektől. Tudjuk néhány társadalmi alcsoport esetében, hogy jó eséllyel milyen hatásai vannak rájuk nézve az oltásoknak (20 ezer oltott várandós utánkövetése során pl semmilyen eltérést nem tapasztaltak sem a fejlődő utódra, sem az anyára nézve (19 – korai adatok (!)). Emellett bizonyos oltásokról tudjuk, hogy milyen százalékban csökkentették a PCR-pozitivitást (tünetmentességet is beleértve – szintén korai adatok, hasonlítgatásra koraiságuk miatt még nem alkalmasak, kezeljük helyén(!)). Néhány passzív hatást is láthattunk Izraelben (a nem vakcináltak csoportját is viszonylag jól védték az oltottak). Ezekből levonható az a következtetés, hogy az oltások jó hatással lehetnek a terjedés csökkentésében is.

 

Milyen következtetések nem vonhatók le:

 

Még mindig nem vonható le az, hogy az oltás véd a hordozóvá és terjesztővé válástól. A lényeg: az oltás úgy tűnik jó hatékonysággal védhet ettől is, de nem teljes mértékben, ezért szükséges lesz továbbra is óvatosnak maradni. Fontos: 100%-os biztonság nincs. Nem is volt, ezen számok alapján az is előfordulhat, hogy két oltás után is tünetes beteg lesz valaki, viszont sokkal kisebb valószínűséggel, mint nélküle, és még kisebb valószínűséggel lesznek súlyosak az esetleges tünetek. Ezek jó, optimizmusra okot adó eredmények főleg mRNS oltásokkal kapcsolatosak és a lassú tudományos megismerés módszere jól látszik rajtuk. Semmit nem jelentünk ki addig, amíg nem látunk rá mérést, és ha látunk is, akkor is csak ezen adatok fényében nyilatkozhatunk, mi több, azt is meg kell nézni, hogy milyen módszereknek köszönhetően kerültek birtokunkba ezek az adatok. Azt nem lehet mondani, hogy nem válhatunk hordozóvá, de azt ugyanígy nem lehetne, hogy biztosan azzá válunk és ez előtt néhány hónappal sem lehetett volna kimondani, hogy nem véd a terjesztéstől, hiszen nem volt rá adat, nagyon maximum a “nem tudjuk milyen hatékonysággal véd a terjesztéstől” lett volna megfelelő.

Definiáljuk magukban, mit értünk védettség alatt és próbáljuk két végletnél (igen-nem) többre tágítani a nézőpontunkat. Az már egész biztosan kijelenthető ilyen adatok alapján, hogy az oltások jó esélyekkel szorítják majd vissza a járványt, jó esélyünk van arra, hogy ne legyünk tünetmentes hordozók sem, ha oltva vagyunk és arra is, hogy ne váljunk terjesztőkké, még jobb az esélyünk, hogy elkerüljük a tünetes vagy súlyos állapotokat, de az óvatosság szükséges, hiszen százalékokról olvastunk a képernyőn, ami azt jelenti, hogy előfordulhat, csak (különböző mértékben) ritkábban. Ha a másik oldalról vizsgálódunk, akkor az is lehet, hogy mindhárom szempontból védettek leszünk, de az is, hogy a tünetmentes hordozástól nem, viszont a súlyos lefolyástól igen.

Nincsenek egyszerű válaszok, próbáljunk hátralépni és körbenézni, hogy mit is jelentenek ezek a számok. Egyelőre még az oltás által adott védelem időbeli esetleges gyengülése is nyitott kérdés, folyamatában fogjuk ezt is megismerni.

Ezen kívül fontos üzenet még a helyes adatértékelésen túl az is, hogy ha esetleg a jövőben az astrapánikot, majd egy például 1/1 millió gyakoriságú *bármelyikvakcinaneve*pánik váltja fel, akkor emlékezzetek arra, amit írtam, ez a természetes útja ennek, ennyire kicsi hatások vizsgálata a klinikai harmadik fázisban *bármely készítmény esetén* egyszerűen lehetetlenek, a normális az, ha transzparensen ezek kiderülnek.

 A rendszer működését bizonyítják.

Hivatkozások jegyzéke:

1 – ANNETTE B. VOGEL, ISIS KANEVSKY, YE CHE ET AL., A prefusion SARS-CoV-2 spike RNA vaccine is highly immunogenic and prevents lung infection in non-human primates, doi:

https://doi.org/10.1101/2020.09.08.280818

2 – KIZZMEKIA S. CORBETT ET AL., Evaluation of the mRNA-1273 Vaccine against SARSCoV-2 in Nonhuman Primates, October 15, 2020, N Engl J Med 2020; 383:1544-1555, DOI:

https://doi.org/10.1056/NEJMoa2024671

3 – MULLIGAN MJ, LYKE KE, KITCHIN N, ABSALON J ET AL., Phase I/II study of COVID-19 RNA vaccine BNT162b1 in adults. Nature. 2020 Oct;586(7830):589-593. doi: 10.1038/s41586020-2639-4. Epub 2020 Aug 12. Erratum in: Nature. 2021 Feb;590(7844):E26. PMID: 32785213.

4 – ANDERSON EJ, ROUPHAEL NG, WIDGE AT, JACKSON LA, ET AL., mRNA-1273 Study Group. Safety and Immunogenicity of SARS-CoV-2 mRNA-1273 Vaccine in Older Adults. N Engl J Med. 2020 Dec 17;383(25):2427-2438. doi: 10.1056/NEJMoa2028436. Epub 2020 Sep 29. PMID: 32991794; PMCID: PMC7556339.

5 – CARVALHO, T., KRAMMER, F. & IWASAKI, A. The first 12 months of COVID-19: a timeline of immunological insights. Nat Rev Immunol 21, 245–256 (2021).

https://doi.org/10.1038/s41577-021-00522-1

6 – PARDI N, HOGAN MJ, PORTER FW, WEISSMAN D. mRNA vaccines – a new era in vaccinology. Nat Rev Drug Discov. 2018 Apr;17(4):261-279. doi: 10.1038/nrd.2017.243. Epub 2018 Jan 12. PMID: 29326426; PMCID: PMC5906799.

7 – FERENCI TAMÁS, A védőoltások biztonságosságának valós vizsgálati módszerei (I. rész)

https://vedooltas.blog.hu/2014/03/22/a_vedooltasok_biztonsagossaganak_valos_vizsgalati_modszerei?fbclid=IwAR0SuH-cAKuU61djdUBJBzO0V8pwSeHgI1VbEis5e2UCVdeFe1NXaA4iP8s

8 – Antibody Persistence through 6 Months after the Second Dose of mRNA-1273 Vaccine for Covid-19

https://www.nejm.org/doi/pdf/10.1056/NEJMc2103916?articleTools=true

9 – WANWISA DEJNIRATTISAI, DAMING ZHOU, PIYADA SUPASA, CHANG LIU ET AL. Antibody evasion by the Brazilian P.1 strain of SARS-CoV-2, doi:

https://doi.org/10.1101/2021.03.12.435194

10 – New SARS-CoV-2 Variants — Clinical, Public Health, and Vaccine Implications,

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMc2100362

11 – ZIJUN WANG, FABIAN SCHMIDT, YISKA WEISBLUM ET AL., mRNA vaccine-elicited antibodies to SARS-CoV-2 and circulating variants, doi:

https://doi.org/10.1101/2021.01.15.426911

12 – BAOYING HUANG, LIANPAN DAI, HUI WANG ET AL., Neutralization of SARS-CoV-2 VOC 501Y.V2 by human antisera elicited by both inactivated BBIBP-CorV and recombinant dimeric RBD ZF2001 vaccines, doi:

https://doi.org/10.1101/2021.02.01.429069

13 – Alison Tarke, John Sidney, Nils Methot et al., Negligible impact of SARS-CoV-2 variants on CD4+ and CD8+ T cell reactivity in COVID-19 exposed donors and vaccinees, doi:

https://doi.org/10.1101/2021.02.27.433180

14 – REAL-WORLD EVIDENCE CONFIRMS HIGH EFFECTIVENESS OF PFIZERBIONTECH COVID-19 VACCINE AND PROFOUND PUBLIC HEALTH IMPACT OF VACCINATION ONE YEAR AFTER PANDEMIC DECLARED https://investors.pfizer.com/investor-news/press-release-details/2021/Real-World-

Evidence-Confirms-High-Effectiveness-of-Pfizer-BioNTech-COVID-19-Vaccine-and-Profound-Public-Health-Impact-of-Vaccination-One-Year-After-Pandemic-

Declared/default.aspx

15 – NOA DAGAN, NOAM BARDA, ELDAD KEPTEN, OREN MIRON, M.A.ET AL., BNT162b2 mRNA Covid-19 Vaccine in a Nationwide Mass Vaccination Setting, February 24, 2021, DOI:10.1056/NEJMoa2101765

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2101765

16 – MARK G. THOMPSON, PHD; JEFFEREY L. BURGESS, MD; ALLISON L. NALEWAY, PHD, Interim Estimates of Vaccine Effectiveness of BNT162b2 and mRNA-1273 COVID-19

Vaccines in Preventing SARS-CoV-2 Infection Among Health Care Personnel, First Responders, and Other Essential and Frontline Workers — Eight U.S. Locations, December 2020–March 2021, CDC

https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/70/wr/pdfs/mm7013e3-H.pdf

17 – HALL VJ, FOULKES S, SAEI A, ET AL. Effectiveness of BNT162b2 mRNA vaccine against infection and COVID-19 vaccine coverage in healthcare workers in England, multicentre prospective cohort study (the SIREN Study). Lancet [Preprint posted online February 22, 2021].

https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3790399

18 – AARON J TANDE, MD, BENJAMIN D POLLOCK, PHD, MSPH, NILAY D SHAH, PHD, GIANRICO FARRUGIA, MD, ABINASH VIRK, MD, MELANIE SWIFT, MD, MPH, LAURA BREEHER, MD, MPH,

MATTHEW BINNICKER, PHD, ELIE F BERBARI, MD, Impact of the COVID-19 Vaccine on Asymptomatic Infection Among Patients Undergoing Pre-Procedural COVID-19 Molecular Screening, Clinical Infectious Diseases, 2021;, ciab229,

https://doi.org/10.1093/cid/ciab229

19 – Pregnancy and COVID: what the data say

https://www.nature.com/articles/d41586-021-00578-y

20 – FERNANDO P. POLACK, M.D., STEPHEN J. THOMAS, M.D., Safety and Efficacy of the BNT162b2 mRNA Covid-19 Vaccine,December 31, 2020, N Engl J Med 2020; 383:2603-2615, DOI: 10.1056/NEJMoa2034577

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2034577

21 – LINDSEY R. BADEN, M.D., HANA M. EL SAHLY, M.D., ET AL., Efficacy and Safety of the mRNA-1273 SARS-CoV-2 Vaccine, February 4, 2021, N Engl J Med 2021; 384:403416, DOI: 10.1056/NEJMoa2035389

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/nejmoa2035389

22 – MERRYN VOYSEY, DPHIL, SUE ANN COSTA CLEMENS, PHD, SHABIR A MADHI, PHD ET AL., Safety and efficacy of the ChAdOx1 nCoV-19 vaccine (AZD1222) against SARS-CoV-2:

an interim analysis of four randomised controlled trials in Brazil, South Africa, and the UK, The Lancet, Published: December 08.2020, DOI:

https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)32661-1

23 – WISE J. Covid-19: New data on Oxford AstraZeneca vaccine backs 12 week dosing interval BMJ 2021; 372 :n326 doi: 10.1136/bmj.n326

https://www.bmj.com/content/372/bmj.n326

24 – DENIS Y LOGUNOV, DSC, INNA V DOLZHIKOVA, PHD, DMITRY V SHCHEBLYAKOV, PHD ET AL., Safety and efficacy of an rAd26 and rAd5 vector-based heterologous prime-boost

COVID-19 vaccine: an interim analysis of a randomised controlled phase 3 trial in Russia , The Lancet, Published:February 02, 2021DOI:

https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)00234-8

25 – MERRYN VOYSEY, SUE ANN COSTA CLEMENS, SHABIR A. MADHI ET AL., South African Medical Research Council Vaccines and Infectious Diseases Analytical Research Unit

Single Dose Administration, And The Influence Of The Timing Of The Booster Dose On Immunogenicity and Efficacy Of ChAdOx1 nCoV-19 (AZD1222) Vaccine,

https://papers.ssrn.com/sol3/Delivery.cfm/ef5d5551-9a19-424e-aadd-8eeaddc76763-MECA.pdf?abstractid=3777268&mirid=1

26 – SHABIR A. MADHI, PH.D., VICKY BAILLIE, PH.D., CLARE L. CUTLAND, PH.D. ET AL., Efficacy of the ChAdOx1 nCoV-19 Covid-19 Vaccine against the B.1.351 Variant, March 16, 2021, DOI: 10.1056/NEJMoa2102214,

https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2102214?query=featured_home

27 – KATHERINE R W EMARY, TANYA GOLUBCHIK, PARVINDER K ALEY ET AL., Efficacy of ChAdOx1 nCoV-19 (AZD1222) vaccine against SARS-CoV-2 variant of concern

202012/01 (B.1.1.7): an exploratory analysis of a randomised controlled trial, The Lancet, Published: March 30, 2021, DOI:

https://doi.org/10.1016/S0140-6736(21)00628-0

28 – PFIZER AND BIONTECH CONFIRM HIGH EFFICACY AND NO SERIOUS SAFETY CONCERNS THROUGH UP TO SIX MONTHS FOLLOWING SECOND DOSE IN UPDATED TOPLINE ANALYSIS OF LANDMARK COVID-19 VACCINE STUDY

https://www.pfizer.com/news/press-release/press-release-detail/pfizer-and-biontech-confirm-high-efficacy-and-no-serious?fbclid=IwAR0akxhNg2jqMfAw6wWJunPT3NT8nHfOg1RfgIwTcFKJB6fMprx60qtr6II


Vélemény, hozzászólás?