A kockázatelemzés és a kockázatok mérlegelése a legtöbb embernek legalább annyira újdonság, mint a PCR fogalma, vagy az R0 érték. Igyekszem a mostani rövid posztban megválaszolni a „Beadassam-e az AstraZeneca oltást?” kérdést.
A rövid válasz: a jelenlegi járványhelyzetben mindenképpen!
A hosszabb bonyolultabb.
A jelenség tudományos neve a vakcina-indukálta immun trombotikus trombocitopénia (VITT). Bizonyos antitestek, amelyek rendkívül ritka esetben, egyelőre ismeretlen háttértényezők mentén megjelenhetnek (valószínűsíthetően a vakcina hatására) képesek kiváltani ezt a hatást és különféle vénás trombózishoz vagy tüdőembóliához hozzájárulni.
Máris oldom a feszültséget: A COVID fertőzés esetén ennek bekövetkezési gyakorisága éppen százezerszer nagyobb (100 000 x) a vakcináknál tapasztalt értéknél. Egy kiváló ábra, amelyet a Covid1001 csapata lefordított nagyon szépen szemlélteti a lényeget (fogamzásgátlók, dohányzás és COVID megbetegedés viszonylatában).
A részletesebb elemzéshez más tényezőket is számításba kell venni. Elsőként a korcsoportok különböző érintettségét a SARS-CoV-2 fertőzés esetén (idősebbeket nagyobb kockázattal érinti), illetve az AstraZeneca (AZ) vakcinával összefüggésbe hozott VITT jelenség megjelenési gyakoriságát (fiatalabbak körében valószínűleg gyakoribb). A képletnek nincs még vége, ugyanis nem mindegy, hogy a vírus éppen mennyire terjed a közelünkben. Ha nagy gyakorisággal találkozhatunk vele, az értelemszerűen a vele járó kockázatok mércéjét is magasra teszi. Az adott időben, adott populációban mérhető esetek számát nevezi a járványtan incidenciának. Ez a mérőszám lehet a leginkább segítségünkre jelen kockázatértékelés során. Magyarországon jelenleg 5-10 közé becsülhető ez az érték.A mellékelt képek (angol) három járványügyi forgatókönyv esetén vizsgálják korcsoport függvényében a súlyos kockázatokat. A SARS-Cov-2 általi intenzív ellátás előfordulási gyakoriságát és a VITT jelenség előfordulását szemlélteti korcsoportonként, figyelembe véve a járvány helyzetét (incidencia) amellyel közvetlenül összefügg a vírussal való találkozás esélye (expozíciós esély).
Jelen járványügyi helyzet a vírusnak való kitettségünket (expozíció) leginkább a közepes és súlyos közé teszi, így egyértelműek minden korcsoportban az AZ előnyei. A jövőre nézve pedig az ismertetett főbb tényezők mentén érdemes saját magunk számára kockázatértékelést végezni. Megnyugtatásként mondható, hogy ezt a háziorvos, oltóorvos megteszi értünk. Köszönjük a munkájukat!
További tudományos eredmények érkezése pedig egyre közelebb hozza majd a részletes választ is a háttérben húzódó ok-okozati összefüggésére. Friss hír, hogy az egy dózisú, szintén Adenovírus vektor-alapú J&J vakcina esetében is felmerült a gyanú vérrögképződésre. A leállás oka ilyenkor minden esetben a kivizsgálás, és kockázatértékelés, a rutin gyógyszervizsgálati eljárás működése. Ha olvassuk, hogy bizonyos országok bizonyos korlátozás alá vetik a készítményeket, nagyon hasonló, bár valamivel több tényezős értékelés zajlik a háttérben.
Az ehhez hasonló, összetett kockázatelemzés és helyzetértékelés a közeljövő járványhelyzetének megértésében is óriási segítségünkre lesz. Éljünk az oltás lehetőségével és amennyire csak tudunk küzdjünk a járvány terjedése ellen, minden eszközzel melyet eddig megtanultunk.
Források, ajánlott cikkek:
https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa2104840…
https://www.sciencemag.org/…/hard-choices-emerge-link…
https://www.ema.europa.eu/…/astrazenecas-covid-19…
https://wintoncentre.maths.cam.ac.uk/…/communicating…
https://telex.hu/…/astrazeneca-vakcina-oltas-ema-who…
https://www.facebook.com/covid1001/posts/306148151080457
J&J leállás: https://www.statnews.com/…/u-s-urges-pause-on-use-of…/