„Kétszeresen mutáns” indiai variáns

Új, „kétszeresen mutáns” koronavírus variáns jelent meg Indiában. Jakab Ferenc írása. 

Mit lehet tudni az új variánsról?

2020 októberében jelent meg az új variáns Indiában, amelyben összesen 13 mutációt azonosítottak. Ezek közül kettő jelentősebb változást kell számon tartani, amelyek a tüskefehérjét kódoló génszakaszban következtek be (L452R és E484Q). A két mutáció már ismert volt, de most egy törzsben, egyszerre jelent meg. A tüske fehérje „484”-es aminosav pozíciójában lévő mutáció már megjelent korábban is, de most ugyanezen pozícióba egy másik aminosav épült be. A „484”-es pozíciócsere valamilyen módon az összes fontos variánsban megtalálható, tehát latszik, hogy fontos a vírus „evolúciós-stratégiájának” szempontjából.

Mi várható Indiában?

Az, hogy Indiában mi várható, az sajnos „borítékolható”. Egyértelműen látszik, hogy igen komoly fertőzési hullámot élnek át, amit az amúgy is leterhelt és nem minden esetben elégséges egészségügyi ellátórendszer nem bír el. Még nem tudni biztosan, hogy az Indiában megugró fertőzési szám egyértelműen csak az új variáns megjelenéséhez köthető-e, de az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az új mutáció hatására a vírus hatékonyabban fertőzi az emberi sejteket. Ez lehet csak a véletlen műve is, már csak azért is, mert a kutatók azt feltételezik, hogy az indiai variáns nem terjed olyan gyorsan, mint a brit variáns, hiszen az jelentős fertőzési szám növekedést eredményezett igen rövid idő alatt számos országban.

Milyen hatása lehet az indiai mutánsnak és az Indiában felpörgött járványnak Európára?

Ezt nem tudjuk pontosan. Az biztos, hogy az indiai variánst 2021 első negyedévében kimutatták már Angliában, az USA-ban és további 21 országban, de, hogy lesz-e „ereje” olyan mértékben terjedni, mint a brit variánsnak, még nem lehet tudni. Ezt több dolog is befolyásolhatja: 1. az oltási stratégia és az átoltottság mértéke; 2. a járványügyi intézkedések megléte és betartása ;3. a brit variáns domináns szerepe. Úgy tűnik ugyanis, hogy a brit variánst nehéz „kiszorítani”, így az újabb törzsek nem biztos, hogy jelentős előnyre tesznek majd szert.

A jelenleg használt oltások hatásosak lehetnek az indiai mutáns esetében?

Feltételezhetően az új mutációk lehetőséget adnak a vírusnak, hogy valamilyen szinten (ha nem is teljes mértékben) elkerülje a mostani oltások által generált immunválaszt, de erre vonatkozóan a laboratóriumi vizsgálatok még folyamatban vannak. Amennyiben ez így van, úgy előfordulhat, hogy re-infekció következik be, tehát bárki újra megfertőződhet a vírussal. Szerencsére azonban a kutatók úgy gondolják, hogy ebben az esetben a klinikai tünetek jóval enyhébbek lehetnek, mint az első fertőzés esetén.

Mi történik, ha a fejlődő országokban lassan halad az oltás, vagy egyáltalán nem is halad?

A variánsok kialakulása és az átoltottság között egyértelmű összefüggés van. Minél többet oltunk, annál kevesebb lehetőséget adunk a vírusnak a fertőzésre és így a replikáció következtében kialakuló variánsok, mutánsok megjelenésére. Ez a vírus replikációs mechanizmusából adódik. Ennek mentén egy globális, a fejlett és fejlődő országokat is magába foglaló oltási stratégia kidolgozása nagyon fontos lenne!

Folyamatosan új mutánsok megjelenésére, a világjárvány elhúzódására lehet számítani?

Szintén egy nagyon fontos kérdés, és egyértelműen a folyamatos oltásra és a globális oltási stratégiákra vezethető vissza ez is. Az szinte biztos, hogy RNS vírus lévén, folyamatosan új variánsok jönnek létre, számos mutáns törzs azonban gyorsan „elhal”, hiszen nem okoz jelentős terjedési növekedést és/vagy súlyosabb klinikai tüneteket. Ahogy eddig is láttuk, van azonban olyan eset is, amikor egy mutáns erősebbé válik. És itt ismét csak az átoltottság fontosságára lehet utalni, hogy megállítsuk a vírus folyamatos replikációjából származó variánsok kialakulást. A remény az, hogy lassan, csökkenő amplitúdóval, de szépen lecseng, kiég a járvány. Az átoltottság, a járványügyi intézkedések, valamint azok maradéktalan betartása nagyban befolyásolja a világjárvány kimenetelét. Tehát főleg rajtunk, embereken múlik……!

Mennyit számít ebben az esetben, hogy az európai lakosság oltott?

Természetesen nagyon sokat, hiszen a vírus nem tesz különbséget fejlett és fejlődő ország között. Bárhol, bármikor kialakulhat egy új variáns törzs. Az oltás nagyon fontos! Az azonban nem teljesen egyértelmű még, hogy a most alkalmazott oltások mennyire adnak védettséget a jelenlegi és jövőbeli mutánsok ellen. A kutatók abban egyetértenek, hogy minden oltás ad valamilyen szintű védettséget az új törzsek ellen is, de ezek hatékonyságában nagy különbség lehet, ami az oltás típusától és az új törzs jellegétől is függ.

Hogyan tovább az új variánsok tekintetében?