Karanténban a család

2021.04.07. / 2806 Megtekintés

A napi több ezres új COVID-19 betegszám mellett egyre több családot érint az otthoni karantén kérdése. Ennek időtartamáról általában telefonon ad utasítást az illetékes Népegészségügyi Osztály (korábbi nevén ANTSZ) és a háziorvos, írott hatósági határozat azonban már egyre ritkábban születik. A szóbeli tájékoztatás során a karantén hosszára vonatkozó döntések miértje legtöbbször nem nyilvánvaló az érintettek számára. Az előírt karantén ideje számos tényezőtől függ, családonként eltérő határozatok születhetnek. Ebben próbálunk most rendet tenni és elmagyarázni, hogy milyen karantén-szabályok vonatkoznak az igazolt fertőzöttre és a vele élő családtagokra, azaz a szoros kontaktokra.

Definíciók:

JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉS ÉS MEGFIGYELÉS: Minden olyan intézkedés, amely érinti a fertőző forrást (igazolt, vagy gyanús beteg), illetve kontaktjait. Az intézkedés célja a járvány terjedésének megakadályozása. Az elkülönítés/megfigyelés helyszíne lehet a beteg otthona, de szükség esetén kórházban is történhet. A fenti járványügyi intézkedések alatt álló személy köteles az előírt vizsgálatokon megjelenni, a szükséges laborvizsgálatokhoz a mintavételt lehetővé tenni, köteles az előírt gyógykezelésnek magát alávetni, és az orvos által előírt utasításokat megtartani. A járványügyi intézkedések időtartama alatt a személy foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. Ezen idő alatt a fertőzött és szoros kontaktjai nem hagyhatják el a megfigyelés helyszínét – legtöbb esetben az otthonukat – és ott nem is fogadhatnak más személyeket (pl. vendéget, más családtagot, szerelőt). Ez alól egyetlen kivétel, ha otthonukból tesztelés céljából távoznak.

IZOLÁCIÓ/ELKÜLÖNÍTÉS: A bizonyítottan fertőzött egyént elkülönítése a közösség többi tagjától, beleértve a családtagokat is, amennyiben ez lehetséges.

KARANTÉN: Célja, hogy a fertőzés lehetőségének kitett személyt a közösségi érintkezéstől elzárja. A karantén a feltételezetten fertőzött, tünetmentes személyre vonatkozik, aki érintkezett vagy érintkezhetett fertőzöttel (kontakt).

A járványügyi megfigyelést, elkülönítést a háziorvos is elrendelheti már gyanús tünetek esetén pozitív teszteredménytől függetlenül, ennek betartása kötelező érvényű.

Mikor kerül karanténba a család?

Ha az egy háztartásban élő családtagok közül bárkinél pozitív PCR teszt vagy pozitív antigén gyorsteszt igazolódik, attól a naptól az otthoni karantén betartása az egész családra kötelező, így a lakás/ház területét egy családtag sem hagyhatja el. Az igazolt COVID-19 fertőzést az eredmény kézhezvétele után a háziorvos jelenti a járási/kerületi Kormányhivatal Népegészségügyi Osztályának. Amennyiben a tesztelés magánúton történt, a pozitív eredményt Önöknek kell jelezniük a háziorvos felé, bár erről a laboratórium is értesíti a Népegészségügyi Hivatalt. Ők ezt követően telefonon veszik fel a kapcsolatot a családdal és tájékoztatást adnak a hatósági karantén időtartamáról, írott határozat csak indokolt esetben készül. Ezzel kapcsolatos kérdéseikkel természetesen fordulhatnak háziorvosukhoz is. Az iskolát és a munkahelyet a gyorsabb információáramlás érdekében Önöknek kell értesíteni és célszerű azoknak is szólni, akikkel a tünetek megjelenését megelőző (vagy a teszt levétele előtti) 48 órában találkoztak.

Ha a családban tesztelésre váró COVID fertőzésre gyanús beteg van, a teszteredmény megérkezéséig a beteg és lehetőleg minden családtag, akivel tünetek kezdete óta érintkezett maradjon otthon. Bár mindez felesleges tehernek tűnhet, de tesztelési kapacitás leterheltsége és késve érkező eredmények miatt – mely sok helyen meghaladja 10 napot – ez fontos megelőző lépés lehet a vírus terjedésének megakadályozására, hiszen potenciális terjedési utakat zár le.

Karanténszabályok

Mennyi ideig tart az igazolt beteg otthoni izolációja?

Erre vonatkozóan az aktuális eljárásrend és a nemzetközi irodalom is egyértelmű utasítást ad: Az otthon gyógyuló, enyhe tünetes beteg izolációja megszüntethető, ha a tünetek kezdetétől legalább 10 nap eltelt ÉS a beteg 3 napja láztalan és légúti tünetei javulnak. Azaz a COVID-19 fertőzöttnek 10 napig mindenképpen otthon kell tartózkodnia, akkor is, ha csak 1-2 napig vannak tünetei. A 10 napot az indokolja, hogy a legtöbb tanulmány alapján 10 nap után már az esetek nagy százalékában nem mutatható ki fertőző vírus a légúti váladékban, az első 10 napban azonban fertőzőnek kell tekintenünk a beteget. Fontos megjegyezni, hogy a szaglás és ízérzés elvesztése akár több héten, hónapon keresztül is fennállhat, ez azonban önmagában nem hosszabbítja meg a COVID19 beteg 10 napos elkülönítésének idejét.

Előfordul, hogy a 10 nap elkülönítést a teszt levételétől számítják, pl. amikor nem egyértelmű, hogy mikor kezdődtek a tünetek, vagy ha az illető tünetmentes és nincs más támpont. Magyarországon számos egyéb esetben is a teszt levételétől számolják a 10 napot. Ennek egyik gyakorlati oka, hogy sokszor ez az egy objektív adat áll rendelkezésre a Népegészségügyi Osztályok számára.

Mennyi ideig tart és mitől függ a családtagok, azaz a szoros kontaktok karantén ideje?

Itt abból a tényből kell kiindulnunk, hogy a betegség lappangási ideje 14 nap. Bár leggyakrabban a kontaktus után 4-5 nappal kezdődnek a tünetek, de akár a 13. napon is jelentkezhetnek. Ez alapján a legtöbb országban az utolsó kontaktustól számítva 14 napig kell karanténban maradniuk a kontaktoknak. Néhány közlemény alapján a fertőzöttek 97,5%-nál a 11. nap előtt jelennek meg a tünetek. Részben ez az adat, részben gazdasági indokok magyarázhatják, hogy Magyarországon az NNK eljárásrendje alapján 10 nap otthoni karantén szükséges annak, aki igazolt fertőzöttel találkozott.

Ha az igazolt fertőzött családtag, akkor az az életszerű, hogy a beteg és a kontaktok között folyamatos a kontaktus a betegség időtartama alatt. Ilyenkor a kontaktok karanténjának hossza attól is függ, hogy a beteg mennyire tud elkülönülni a család többi tagjától. .

1. Ha a fertőzött családtag elkülöníthető, azaz lehetőség van külön szoba ill. fürdőszoba használatára, a közös terekben pedig maszk viselésére és minimalizált érintkezésre, akkor a magyar eljárásrend szerint a beteg tüneteinek kezdetétől számítva 10 napig kell karanténban lennie a kontakt családtagoknak. Azaz a beteg és a család is összesen 10 napig marad otthon. A legtöbb országban az elkülönítés napjától, azaz az utolsó kontaktustólszámolják a 10 napos karantén idejét. Ilyen döntés itthon is születhet. Erre gondolva érdemes a beteget tünetek megjelenésekor azonnal – nemcsak a teszt megérkezése után – elkülöníteni, különösen, ha a tünetek kifejezetten jellemzőek COVID fertőzésre, (pl. szaglás -és ízérzés zavar, vagy a tipikus tünetek mellett tudottan kontaktja igazolt koronavírus fertőzött egyénnek). Ezzel a vírus átadás lehetősége csökkenthető és a családtagok karantén ideje rövidebb lehet, ha az elkülönítéstől számolják a karantént és ha ez idő alatt tünetmentesek maradnak.

2. Ha fertőzött családtag nem elkülöníthető: A kontaktus ilyen esetben folyamatos, így a 10 napban bármikor fertőződhetnek a családtagok, akár az utolsó napon is. Ezért a tünetmentes családtagok karanténja a betegség végétől, azaz 10. napjától kezdődik és további 10 napig tart. Mindez a betegség kezdetétől 10+10 nap otthon tartózkodást jelent a tünetmentes családtagok számára. Ezt a helyzetet az eljárásrend nem taglalja, de a fertőzőképesség hosszát és a lappangási időt figyelembe véve ez a korrekt eljárás, számos országban így számolnak. Magyarországon a helyi Népegészségügyi Osztály döntésétől függően születhet 10+10 napra vonatkozó határozat, de lehetséges, hogy az egész családnak mindössze 10 nap otthon tartózkodást írnak elő, akkor is, ha az elkülönítés nem vagy csak részlegesen oldható meg (ez infektológiai szempontból nehezen magyarázható, gazdasági megfontolás állhat a háttérben).

3. A karantén ideje alatt további családtag is megfertőződik: Az 1-2. helyzetek arra az esetre érvényesek, ha a karantén alatt a kontakt családtagok tünetmentesek maradnak. Ha a karantén ideje alatt bárkinél tünet jelentkezik, őt kötelező tesztelni. Ha a PCR vagy antigén teszt COVID-19 fertőzést igazol, akkor a még tünetmentes családtagok 10 napos karanténja újra kezdődik az új beteggel történt utolsó kontaktustól számítva. Ez nem befolyásolja a családban elsőként lebetegedett családtag karantén idejét, tehát ő az, aki a leghamarabb fog szabadulni az izolációból.

Megjegyzés: Ha egymás után többen kapják el a fertőzést, és emiatt akár hetekre karanténban ragad a család, a gyógyultaknak már nem szükséges otthon maradniuk, ha letelt a 10 napjuk. (Ők akár dolgozni vagy közösségbe is mehetnek, azonban nem tudjuk, hogy a védettség ellenére egyéb módon átadhatják-e a vírust, pl. kezükön, ruhájukon, ezért ez egyéni megfontolást igényel).

Az elkülönítés és a karantén feloldása

Igazolt COVID fertőzöttek izolációjának megszüntetéséhez otthon gyógyuló beteg esetében negatív PCR teszt nem szükséges (bár egyes szakmákban, munkahelyeken, sportegyesületeknél előírás lehet, ez esetben ezt saját hatáskörben intézik). A 10 nap elteltével a gyermek háziorvosával vegyék fel a kapcsolatot, aki a közösségbe engedéshez szükséges papírokat kiállítja. Ha írott hatósági határozatot kaptak, akkor elegendő azt bemutatni az iskolában.

Előfordulhat, hogy a határozatban az áll, hogy csak felszabadító határozattal szüntethető meg a járványügyi megfigyelés/elkülönítés. Ilyenkor fontos, hogy meg kell várni a felszabadító határozat megérkezését, addig ne hagyják el a lakást, mert sajnos a határozat megérkeztével kerül csak le a család a rendőri ellenőrző listáról.

A családtagok karantén idejének leteltével szintén jelentkezzenek háziorvosuknál, aki pl testvérek esetén intézi a közösségbe engedéshez szükséges papírokat, amennyiben nincs hatósági határozat. Tünetmentes kontaktok esetén lehetőség van 2 negatív PCR teszttel a karanténból való szabadulásra. Az első tesztet leghamarabb a 4. napon, a másodikat leghamarabb 6. napon lehet levenni. Figyelembe véve az állami tesztelés leletátfordulási idejét (7-10 nap), gyakorlatban ez nem rövidíti meg a karantén idejét, ezért mindez feleslegesen terhelné az amúgy is szűkös tesztelési kapacitást.

Egyéb karantén helyzetek

Ha egy családtagunk szoros kontakttá válik (pl. iskolában, baráti társaságban találkozik igazolt COVID19 beteggel), akkor számára az utolsó találkozástól számítva 10 nap otthoni karantén szükséges. Ilyenkor a családnak nem kötelező otthon maradnia, bár a nemzetközi irodalom egy része ezt javasolja. Ha a szoros kontaktnak tünete lesz, a tesztelés kötelező (gyanús beteg). A teszteredmény megérkezéséig a családtagok belátására is van bízva, hogy otthon maradnak-e, amíg az eredmény megérkezik. Járványügyi szempontból azonban mindenképpen az a helyes, ha ebben a helyzetben a családtagok csak a legszükségesebb esetben hagyják el a lakást. Ha a teszt eredménye pozitív, a beteg izolációra és a család többi tagja karanténba kerül.

Beutazókra vonatkozó karantén: az országba érkezés napjától 10 nap karantén szükséges. Ha a karantént elrendelő járványügyi hatóság engedélyezi, akkor ez a karantén kiváltható 2 negatív PCR teszttel, melyekhez a belépést követő 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel kell mintát venni. Ebben az esetben azért van lehetőség 2 negatív teszteredmény birtokában szabadulni a karantén terhe alól, mert a tesztelés nem tünet, illetve nem szoros kontaktus miatt történik. Ez a két teszt önköltséges, háziorvos nem rendelheti. Ha a családban egy utazó van, ez a karantén csak rá vonatkozik, ha az egész család külföldön járt, 10 napig mindenki karanténban marad. Ha valakinek a karantén ideje alatt tünete jelentkezik, tesztelés szükséges, amelyet a háziorvos rendel el.

Amennyiben a beutazó igazolni tudja, hogy az elmúlt 6 hónapban COVID-19 fertőzésen esett át, mentesül a karantén alól.

Összefoglalva a családra vonatkozó legfontosabb karanténszabályokat:

Összefoglalva a családra vonatkozó legfontosabb karanténszabályokat:

1. A pozitív teszteredmény birtokában háziorvos és a helyi Népegészségügyi Osztály telefonon tájékoztatni fogja Önöket a karantén időtartamáról. Írásos határozat a hivatalok leterheltsége miatt már igen ritkán születik, vagy sokat késik.

2. Az igazolt betegnek a tünetek kezdetétől számítva minimum 10 napig kell otthon maradnia, emellett lázcsillapító szerek használata nélkül is 3 nap láztalanság és a tünetek javulása szükséges a karantén feloldásához. Tünetmentes fertőzötteknél vagy ahol a tünetek kezdete nem egyértelmű, a teszt levételétől számítják a 10 napot.

3. A családtagok esetében a karantén hossza attól függ, hogy a beteg elkülöníthető-e. Amennyiben igen, akkor az aktuális eljárásrend szerint a beteg tüneteinek kezdetétől számított 10 nap a karantén időtartama a többi tünetmentes családtagnak, de a 10 nap számolható az elkülönítés napjától is. Ha a beteg nem különíthető el, a beteg tüneteinek kezdetétől 10+ 10 nap karantén szükséges a családtagok számára, a fertőzés jellemzőit figyelembe véve.

4. Ha a karantén alatt bármely családtagnál tünet jelentkezik, tesztelés szükséges. Ha a teszt pozitív és így új fertőzés igazolódik, az új betegnek és a szoros kontaktoknak a tünetek kezdetétől számítva újraindul a 10 nap karantén, kivéve a már gyógyult családtagot: neki nem szükséges otthon maradnia, ha letelt a betegsége 10 napja.

5. Ha egy családtagunk tüneteket mutató, tesztelésre váró gyanús beteg, ilyenkor javasolt, hogy a családtagok is csak a legszükségesebb indokkal hagyják el otthonukat a teszteredmény megérkezéséig.

6. A beutazók számára 10 nap karantén kötelező. Ez engedélyezést követően kiváltható két negatív PCR teszttel, mely önköltséges.

A tesztelési kapacitások telítődésével az a helyzet is kialakulhat, hogy a meglévő típusos tünetek alapján állítjuk fel a diagnózist. Teszteredmény hiányában is hasonló stratégiát követünk a karantén napjainak kiszámításában.

Készítette: Dr. Karászi Éva, Dr. Onozó Beáta, Dr. Erlaky Hajna, Dr. Sütő Adrienn