Gyermekek és COVID – mik a tényleges kockázatok?

2021.04.19. / 19479 Megtekintés

Hangzatos szalagcímek figyelmeztettek itthon és külföldön is az elmúlt hetekben, miszerint a koronavírus immár a gyerekeket is fenyegeti.

Sajnos sokszor csak annyit olvashattunk, hogy “már gyermek is került lélegeztetőgépre”, illetve, hogy “nőtt a kórházi ellátást igénylő gyermekek száma”. Ebből laikus szülőként az első ijedtségen túl nehéz tájékozódni. “Ezek az információk vajon az én gyermekem esetében milyen rizikókra, veszélyekre mutatnak rá?” – tehették fel jogosan a kérdést.

A COVID-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 eredeti változata nagyrészt megkímélte a gyermekeket, de a szakértők szerint a gyermekek érzékenyebbek a nagyon fertőző B.1.1.7, úgynevezett ‘brit’ variánsra. A brit variánsról tudjuk, hogy felnőttek esetében jelentősen növelte a betegség halálozását. A tudományos világban azonban még mindig sok vita van arról, hogy a gyermekek fontos szerepet játszanak-e a B.1.1.7 terjedésében, és hogy a variáns okoz-e olyan súlyos betegségeket a gyermekeknél, mint a felnőtteknél. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem.

Tesztek

Izrael és Olaszország arról számolt be, hogy a variáns megjelenése óta megugrott a pozitív tesztet mutató gyermekeknek az aránya. Ez azonban nem meglepő, a vírus fertőzőképessége megnőtt minden korosztályban (összességében körülbelül 50%-al). Annak oka, hogy több gyermek mutat PCR pozitivitást sokszor tehát abban keresendő, hogy adott területeken magasabb a SARS-CoV-2 előfordulása.
Nem mindegy az sem, hogy adott ország milyen tesztelési rendszert alkalmaz. Ha az iskolások között szűrést végeznek, akkor értelemszerűen a tünetmentes hordozók aránya és a fertőzöttek abszolút száma is magasabb lesz, mint azokban az országokban, ahol ilyen szűrési programok nem elérhetőek.

A gyermekkórházak jelentős részében ma már minden gyermeket szűrnek, ami szintén hozzájárulhat a több azonosított esethez (ami tehát nem jelenti azt, hogy több beteg lenne). Vannak országok, ahol valamennyi pozitív esetet ‘COVID-hoz társuló kórházi felvételként’ jelentenek, függetlenül attól, hogy a felvétel indoka például trauma vagy egyéb fertőzés volt-e.

Súlyosabb betegséget okoz a brit variáns gyermekkorban?

Egy fertőzőbb variáns több esethez és végső soron több halálhoz vezethet, de egyelőre úgy tűnik, hogy a brit variáns klinikai kórlefolyása nem változott, vagyis nem okoz súlyosabb betegséget. Bár a kórházi kezelést igénylő betegek átlag életkora a harmadik hullámban csökkent, 18 év alatt még mindig ritkának mondható. Az összes gyermekkorú beteg körülbelül 1%-a igényel kórházi elhelyezést, a halálozás pedig 0,01%.

A kórházban kezelt betegek számának növekedése esetén szintén nem mindegy a kórházi kezelés indoka. A valóban COVID-betegséghez köthető felvételek esetén sem mindegy, hogy enyhébb – lázcsillapítási elégtelenség, kiszáradás -, vagy a súlyosabb panaszok – légzési elégtelenség – miatt került sor kórházi kezelésre.

Kérdés, hogy az elmúlt évek, évtizedek nagy légúti vírus-járványaihoz képest jelent-e extrém terhelést a koronavírus-járvány a gyermekkórházak számára. Egy online beszélgetésen a Semmelweis Egyetem rektorától azt tudhattuk meg, hogy egyelőre erről nincsen szó.

Vagyis érdemes ezt a kérdést is összefüggéseiben elemezni. A COVID miatti halálozás továbbra is nagyon alacsony, nem változott tehát az a megállapítás, hogy gyermekkorban továbbra is elsősorban az úgynevezett rizikócsoportokra kell nagyobb figyelmet fordítanunk:

Újszülöttek

Az 1 évesnél fiatalabb csecsemők esetében nagyobb a súlyos betegség kockázata, mint az idősebb gyermekeknél. Ez valószínűleg éretlen immunrendszerüknek és a szűkebb légutaknak köszönhető, amelyek miatt nagyobb valószínűséggel alakulnak ki náluk légzési problémák légúti vírusfertőzések során.

Elhízás

Az orvosi értelemben vett kóros elhízás mind felnőtt-, mind gyermekkorban egyértelmű rizikófaktora a súlyos COVID-betegségnek.

Krónikus betegségek

Még a védekező rendszerüket befolyásoló, gyengítő kezelést kapó autoimmun betegségben szenvedő gyermekek többségének sem magasabb a rizikója súlyos COVID-betegségre. mint az egészséges gyermekpopulációban észlelhető kockázat – ami nagyon megnyugtató. Más szavakkal a reumatikus betegségben szenvedő gyermekek nem nevezhetőek „klinikailag rendkívül sebezhetőnek”. Szintén jó és megnyugtató hír, hogy a szakmai ajánlások nem változtak a brit variáns megjelenése óta.

A krónikus légzőszervi és bizonyos szív-érrendszeri betegségek is elsősorban akkor jelentenek rizikónövekedést, ha jelentős szervi károsodással, funkcióbeszűküléssel járnak.

A cukorbetegség már a laikusok körében is ismert rizikófaktora a súlyos COVID-betegségnek felnőttkorban. Azonban itt is fontos megjegyezni, hogy gyermekkorban elsősorban a rosszul beállított, ingatag cukorbetegség jelent kockázatot.

Az egyes krónikus betegségek rizikó-besorolásáról itt olvashat részletesen.

Sokszervi gyulladás és long-COVID

A koronavírus-fertőzést követően a gyermekek kis részében súlyos gyulladásos állapot alakulhat ki, tüneteiről itt olvashat részletesebben. Előfordulási gyakorisága 0.1 – 0,01% körül van. (Két okból nem tudjuk pontosan: egyrészt egy új betegségről van szó, időnek kell eltelnie, hogy a pontos előfordulási gyakoriságát meg tudjuk mondani – az előfordulást ezáltal egyelőre alulbecsülhetjük. Másrészt bizonytalan az összes fertőzött gyermek száma – ezáltal pedig felül becsülhetjük. Ami biztos: nagyon ritka szövődményről van szó. További jó hír, hogy bár nagyon súlyos tünetekkel indul, könnyen és jól kezelhető. A magyar protokollt az Orvosi Hetilapban publikáltuk.)

Egyelőre szerencsére nem áll rendelkezésünkre olyan adat, ami azt mutatná, hogy a brit variáns elterjedésével nőtt volna a sokszervi gyulladásos szindróma előfordulása.

A long-COVID és egyéb fertőzést követő betegségekről is egyre többet tudunk. Az ország szinte valamennyi nagyobb gyermekkórházában elindultak ambulanciák, programok a korábbi koronavírus-fertőzéshez köthető tünetek, panaszok kivizsgálására, kezelésére. Szerencsére az esetek jelentős részében egyelőre a panaszok hátterében szervi betegséget nem sikerült kimutatni, sok beteg szenved azonban zavaró, de orvosi értelemben enyhe panaszoktól (pl. fejfájás, gyengeség, ízérzési- és szaglászavar, ízületi fájdalmak). Feltételezhető, hogy a fertőzőképesebb variánsok megjelenésével ezek a panaszok és az ún. long-COVID betegség gyakoribbá válik.

Könnyebben adják át a fertőzést a gyermekek a brit variáns megjelenésével?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést pontosan megválaszoljuk, további adatokra van szükségünk, egyelőre nem pontosan tudjuk. Az első variáns estében a bizonyítékok azt mutatták, hogy a gyermekek a fertőzés szempontjából egy biztonságosabb társadalmi csoportnak tekinthetők, és esetükben enyhíteni lehet a szociális távolságtartás szabályain. Az első két hullámban a tanárok számára például nagyobb rizikó volt a tanártásaiktól megfertőződni, mint a diákjaiktól.

A brit variáns esetében a reprodukciós ráta valószínűleg (de nem biztosan) 1.0 alatt van, és 1 körül a tinédzserek esetében. Vagyis a brit variáns megváltoztathatja azt, amit a vírus iskolai terjedéséről tudunk, ugyanakkor arra sincsenek elsöprő erejű bizonyítékok, hogy az iskola jelentősen hozzájárulna a járvány terjedéséhez.

Arról, hogy milyen járványügyi paraméterek mellett javasolt iskolai zárlatot, kizárólagos online oktatást elrendelni, illetve mikor gondolkodhatunk az iskolák ismételt megnyitásáról, ennek a cikknek a második felében írtunk részletesen.

Figyelembe kell vennünk, hogy a gyermekek mindennapjai mindennek mondhatók az elmúlt egy évben, csak mindennaposnak nem. A hatóságoknak a járvány terjedésének rizikója és az iskolazárás egyértelmű káros hatásai között kell egyensúlyozniuk. Az iskolák nem pusztán oktató intézmények, fontos szerepük van a gyermekek szociális képességeinek fejlesztésében, mentális egészségének megőrzésében is. A mélyszegénységben élő gyermekek számára a szociális biztonságot is jelenthetik, a tudás mellett a fűtött szobát és a meleg ételt is az iskolától várhatják. A gyermekeknek vissza kell kapniuk a jövőjüket, még akkor is – sőt, talán különösen akkor -, ha a koronavírus-járvány változó formában, de velünk marad.

Fontos, hogy az iskolák megnyitásával a közösségbe járó gyermekek esetében még szigorúbban tartsuk be a járványügyi védekezés szabályait. (A beteg gyermeket például még egészen enyhe tünetek esetén is tartsuk otthon). Az iskolai védekezés lehetőségeiről itt olvashat. A járványügyi hatóságok figyelik az iskolákban megjelenő eseteket, és szükség esetén újabb, akár lokális korlátozó intézkedéseket fognak hozni.

Minden ajánlás egyetért abban, hogy kiemelten kell kezelni a gyermekekkel foglalkozó, gyermekek körül dolgozó felnőttek soron kívüli immunizációját, oltását.

Mit jelent a gyermekek kockázata szempontjából a felnőttek oltása?

Egyelőre a Pfizer vakcinája rendelkezik törzskönyvi indikációval 16 éves életkortól, de folyamatban vannak több oltással is a klinikai gyógyszerkipróbálások. Ez azonban egyelőre azt jelenti, hogy a gyerekek oltására még várnunk kell, miközben a felnőtt lakosság oltása dinamikusan halad. Azt gondolhatják, hogy ez a gyereket kiszolgáltatottabbá teszi, de az adatok egyelőre ennek, szerencsére, pont az ellenkezőjét mutatják: Izraelben ahogy nőtt a felnőtt lakosság védettsége, azzal párhuzamosan csökkent a gyermekek között előforduló fertőzések száma.

Ez mind megnyugtató, de akkor mégis mi történik Brazíliában?

A nemzetközi híradásokból tudhatjuk, hogy Brazíliában már több ezer gyermeket (köztük közel ezer csecsemőt) veszítettek el COVID-betegségben, vagy a koronavírus-fertőzéshez köthető szövődményekben.

Rémisztő számok, de mielőtt megijedünk, és újabb fenyegető lehetőségként tekintünk a brazil eseményekre, megint arra kell figyelmeztessünk, hogy ne ragadjunk ki számokat azok kontextusából.

Bár az úgynevezett brazil variáns sokkal fertőzőképesebb, figyelembe kell venni, hogy megjelenése után a hatóságok késlekedtek a korlátozó intézkedések bevezetésével. Ennek megfelelően Brazíliában tapasztalták a második legmagasabb COVID esetszámot, amely drasztikusan terhelte meg az egészségügyi ellátórendszert. Gyermekek esetében ráadásul kevés teszt történt, ezért sok beteg nem kapott időben diagnózist. (A koronavírus-fertőzés diagnosztikájának fontosságáról itt olvashat részletesen.)

Egy másik fontos rizikófaktor (amit máshol, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is igazoltak) a betegek szociális-, gazdasági státusza. A legrosszabb megbetegedési és halálozási mutatókat a legszegényebbek között tapasztalták. Márpedig a járvány egy évében Brazíliában 7 millióról 21 millióra nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma.

Brazília intő példa arra, hogy mi történik, mi történhet, ha szabadjára engedjük a vírust és intő példa arra is, hogy a gyermekekre még mindig veszélyesebb a felnőttek által köréjük teremtett világ, mint a vírus maga.