COVID vakcina mellékhatások

KOVIDők

2020.11.30. / 1688 Megtekintés

Az Argentin Egészségügyi Minisztérium közzétette az orosz fejlesztésű Sputnik V COVID-vakcinával kapcsolatos oltási tapasztalatokat. Argentínában 2021. január 20-ig összesen 195 490-en kapták meg a védőoltást. Mellékhatás az oltottak 4,5 százalékánál (8841 főnél) jelentkezett: leggyakrabban láz fejfájással és/vagy izomfájdalommal (3576 főnél; az összes jelentett mellékhatás 40,5%-a, ami az összes beadott oltásra vetítve 1,83%-os gyakoriságot jelent), illetve fejfájás és/vagy izomfájdalom (2764 főnél; az összes jelentett mellékhatás 31,3%-a, ami az összes beadott oltásra vetítve 1,41%-os gyakoriságot jelent). A jelentett mellékhatások 99,6%-a enyhe vagy középsúlyos volt. Az észlelt mellékhatásokat kötelezően jelenteni kell a felügyeleti rendszerbe (SIISA – Sistema Integrado de Información Sanitaria de Argentina – Argentin Integrált Egészségügyi Információs Rendszer).A hivatalos oltásbiztonsági jelentés magyar fordításának forrása a Koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó nevű közösségi oldala.

A The Lancet című, nagy presztízsű folyóiratban múlt héten tették közzé a Sputnik V (Gam-COVID-Vac) vakcina oroszországi III. fázisú vizsgálatának legfrissebb eredményeit. Az előzetes elemzés az oltóanyag nagyfokú hatékonyságát és biztonságosságát mutatja: az oltottak 91,6 százalékánál kivédte a COVID-19 megbetegedést, és a mellékhatást tapasztalók túlnyomó többsége csak enyhe tünetekről számolt be. Kiemelendő, hogy az oltás a 60 év felettiek körében is ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a teljes oltott populációban, és idős korban sem okozott komolyabb mellékhatásokat. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk be.

Sokan még mindig bizonytalanok abban, elfogadják-e az AstraZeneca COVID-vakcináját, mert az elmúlt hetek hírei nyomán félnek a vérrögképződéstől, pedig a tényleges kockázat elenyésző (250 000 ezer oltott közül legfeljebb 1-nél fordult elő), és az sem egyértelmű, hogy valóban összefüggés lenne az oltás és az azt követő 14 napban kialakult trombózis között.

Sajnos, a vérrögképződés nem kifejezetten ritka jelenség az átlagpopulációban: számos egyéni jellemző – köztük bizonyos génmutációk, a nagyobb műtétek, a tartós mozgáshiány (pl. hosszú utazás), nőknél a terhesség és a gyermekágyi időszak alatti hormonális változások, illetve mindkét nemnél az elhízás, a dohányzás – növelik annak az esélyét, hogy fokozódik a véralvadási készség és ennek következtében vérrög zárja el az érpályát, ami a vérárammal elsodródva a tüdő verőerébe kerülhet és megakadályozhatja a tüdő vérellátását (ilyenkor beszélünk tüdőembóliáról).

Az európai lakosság körében átlagosan évi 800 000 ilyen eset fordul elő, ami az összlakosságra vetítve azt jelenti, hogy 10 000 európai lakos közül átlagosan 11-nél alakul ki trombózis/tüdőembólia évente.

A jelenlegi járványhelyzetben érdemes ezzel összevetni a COVID-megbetegedés kapcsán megfigyelt trombózisgyakoriságot, ami sokkal inkább ijesztő.
Azoknál a betegeknél, akiknél közepesen súlyos tünetek jelentkeznek, de kórházi ápolásra végül nincs szükség, jellemzően 100 közül 1-nél fordul elő vérrögképződés.
Azoknál, akik súlyos tünetek miatt az intenzív osztályra kerülnek, ez az arány 20:1-re nő.
Azoknál pedig, akik a COVID miatt elhaláloznak, 10 közül 7-nél igazolható utólag vérrögképződés.
A magyarázat az, hogy a SARS-CoV-2 vírusfertőzés közvetlenül befolyásolja a véralvadási rendszert, ami fokozott véralvadási készségben nyilvánul meg.