IGAZ-E vajon a közszájon forgó állítás, miszerint a jelenlegi koronavírus-fertőzés sem veszélyesebb, mint a jól ismert influenza?
SAJNOS, NEM IGAZ. Bár az influenzavírus sem veszélytelen kórokozó – sőt: időseknél és krónikus betegeknél okoz(hat) súlyos szövődményeket –, az antigénszerkezet folyamatos változásait lekövető, évenkénti védőoltások, illetve a fokozottan veszélyeztetett betegek célzott gyógyszeres kezelése lehetőséget adnak A HIDEG ÉVSZAKRA JELLEMZŐ SZEZONÁLIS JÁRVÁNYOKKAL szembeni hatásos védekezésre.
Az influenzajárványokat az influenza-A vírus H és N antigénjeinek kisfokú változásai magyarázzák. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikai adatai szerint az évenkénti influenzajárványok világviszonylatban mintegy 3–5 millió súlyos megbetegedést és 250–650 ezer halálesetet okoznak, így a szezonális influenza halálozási aránya 0,1% alatti.
A szezonális influenzajárványok mellett időről időre előfordulnak influenza-A vírus okozta VILÁGJÁRVÁNYOK is, amelyek jóval több halálos áldozatot szednek, mint a szezonális tömeges fertőzés. Az influenzavírus okozta világjárványok hátterének megértéséhez tudni kell, hogy a kórokozó elsődleges gazdaszervezetei a vadon élő víziszárnyasok, elsősorban a vadkacsák, amelyek tünetmentesen hordozzák és ürítik a vírust. A madarak mellett a lovak, a fókák és a sertés is fogékonyak a fertőzésre, ezekről terjed át az infekció az emberre. Ha egy faj egyedei egyidejűleg többféle influenzatörzzsel fertőződnek, a különböző törzsek génrészletei kicserélődhetnek, ami nagyfokú antigénváltozást jelent. Az antigénváltozásnak köszönhető, hogy a vírus elkerülheti a gazdaszervezet immunrendszere általi felismerést. Az elmúlt 120 év tapasztalatai alapján az emberi populációban 10–40 évenként jelentkeztek az influenza-A vírus jelentős antigénváltozásán alapuló pandémiák.
A „spanyolnáthaként” ismert, 1918-as influenza-világjárvány (H1N1) 30–40 millió áldozatot követelt: többet, mint az I. világháború. A halottak többsége a fiatal korosztályból (15–35 év) került ki. Az 1957-es „ázsiai influenza” (H2N2) világviszonylatban 1–2 millió, az 1968-as H3N2-járvány („Hong-Kong-i influenza”) több mint 700 ezer, de kevesebb mint 1 millió halálos áldozatot szedett. A XXI. század első influenzapandémiáját a 2009 tavaszán megjelent H1N1 influenza-A vírus okozta. Ellentétben a szezonális influenzával, ez a H1N1- megbetegedés a 65 év alatti korosztályban volt súlyosabb lefolyású, és kifejezetten súlyosan érintette a gyermekeket, e korcsoportból is sok halálesettel. Összességében több millióra becsülik a 2009–2010 során H1N1-influenzavírus-fertőzésen átesettek számát, de a halálos áldozatok száma nem haladta meg a 400 ezer főt.
A SARS-CoV-2 KORONAVÍRUS az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel, illetve a fertőzött tárgyak közvetítésével terjed, és a légutak nyálkahártyáján telepszik meg. Valamivel hosszabb lappangási idő után, általában felső légúti tüneteket okoz (de sokaknál tünetmentesen zajlik a fertőzés). Gyakoriak az akut szövődmények, különösen a krónikus betegségekben szenvedő idősek (≥65 év) körében.
Ezek a szövődmények elsősorban a tüdőt, a veséket, a szív-érrendszert, az idegrendszert érintik, és a súlyos esetekben intenzív osztályos ellátást tesznek szükségessé. Emellett a fertőzés átvészelését követően – korosztálytól függetlenül – gyakran jelentkeznek hosszú távú szövődmények, hetekig-hónapokig fennálló panaszokkal (extrém fáradtság, mellkasi szorító érzés, koncentrációs zavarok, alvászavarok, erős szívdobogás, szédülés, végtagi zsibbadás, fülzúgás, ízületi fájdalmak, étvágytalanság, emésztési panaszok, íz- és szagérzékelés zavarai).
A WHO statisztikai adatai szerint MOSTANÁIG VILÁGVISZONYLATBAN KÖZEL 114 MILLIÓ IGAZOLT FERTŐZÉST REGISZTRÁLTAK, ÉS TÖBB MINT 2,5 MILLIÓAN HALTAK MEG A COVID-19-MEGBETEGEDÉS KÖVETKEZTÉBEN. Lényeges, hogy a halálozási arány nem minden korosztályban egyforma: az idősek körében elérheti a 25%-ot, a súlyos-kritikus állapotú, lélegeztetőgépre kerülő betegeknek pedig mintegy 80%-a meghal.
A jelek szerint az újabb vírusvariánsok fertőzőképessége jobb, mint a világjárványt elindító variánsé, és a fiatalabbak körében is gyakoribb a súlyos kórlefolyás. A kiszámíthatatlan lefolyás mindenképpen aggodalomra ad okot – ezért KÜLÖNÖSEN FONTOS A FERTŐZÉS TERJEDÉSÉNEK MEGELŐZÉSE a járványügyi óvintézkedések betartásával (maszkviselés, szociális távolságtartás, fokozott kézhigiéné) és a védőoltások felvételével.
Források:
Nguyen, HH. Influenza. Medscape, Aug 07, 2020 (https://emedicine.medscape.com/article/219557-overview#a6)
NHS: Long-term effects of coronavirus (long COVID) (https://www.nhs.uk/…/long-term-effects-of-coronavirus…/)
Pál Tibor. Az orvosi mikrobiológia tankönyve (2013)
WHO Coronavirus Disease (COVID-19) Dashboard (https://covid19.who.int/)
WHO: Influenza and other respiratory pathogens (https://www.euro.who.int/…/influenza-and-other…)
szerző: Dr. Bokor Dóra